A lottón nyerni sajnos nagyon nehéz, a szerencsejáték különböző formái szintén kockázatosak, sőt inkább viszik a pénzt, mint hogy hoznák. Hogy lehet akkor könnyen meggazdagodni? Egyszerű: keressünk aranyat! Vagy mégse?
Idehaza nem szoktunk folyókban görnyedve aranyat mosni, a filmekben viszont nagyon sokszor találkozunk aranyásókkal. Más országokban nagy hagyománya van a vizek átszitálásának, s időnként igencsak méretes aranyrögökre bukkannak még ma is. Kaliforniában most is aranyláz tombol, mert az áradások újabb nemesfémdarabokat hoztak a felszínre – akkorákat, amelyek árából simán lehet venni egy autót. De nem kell Kaliforniáig utaznunk lelőhelyért: 2018-ban Skóciában egy folyóban leltek rá egy ötvenezer font (több mint húszmillió forint) értékű aranyrögre. Fel is merül a kérdés, hogy ha aranyat találunk valahol, akkor mi a teendőnk: zsebre vághatjuk és eladhatjuk? Vagy ki kell derítenünk, kinek a tulajdona, és átadni neki?
Aki aranyat talál, még nem örülhet azonnal
A szabályok nagymértékben függnek attól, hogy melyik országról van szó, sőt az adott ország mely régiójáról. Ausztráliában például ha aranyat, drágakövet vagy valamilyen ásványt találsz, két feltétellel tarthatod meg: ha rendelkezel bányászengedéllyel, és ha nem keresztezed az állami földeket, bányászati területek érdekeit. Ha bányában lelsz valamire, akkor a tulajdonos engedélyével tarthatod meg, amit találtál. A kontinens déli részén viszont minden aranyrög az állam tulajdonát képezi, mindegy, ki és hol talált rá.
Ha téged is elkapott az aranyláz
Amerikában lazábbak a szabályok, ott megtarthatod, amit kiástál vagy kiszitáltál, de csak bizonyos mennyiség alatt. Egyes nemzeti parkokban pedig, hiába híres lelőhelyek, engedélyre van szükség a kutakodáshoz. A szabályok attól függően változnak, hogy az állam melyik részén keresel aranyat, de nagyrészt mindaddig, amíg hobbiként űzöd ezt, és nem használsz nagy teljesítményű profi eszközöket, megtarthatod a leleteket. Az Egyesült Királyságban az arany és az ezüst a „Mines Royal” kategóriába tartozik, azaz a királyi családot illetik. Az aranymosás legális, de előtte engedélyt kell kérnie a földtulajdonostól, és nem árt előzetesen rákérdezni a szabályokra a helyi hatóságoknál is.
Mi a helyzet itthon?
Nagy tévhit, hogy kis hazánkban nincs arany. A Balaton iszapjában nem véletlenül keresgélnek sokan, nem csupán a vízben elvesztett ékszerek lehetnek értékesek, még száz évvel ezelőtt is ki lehetett szitálni aranyszemeket. Csakhogy a keresés a jelenlegi szabályok szerint engedélyköteles, azaz nem állhatunk neki csak úgy kiegészíteni a nyaralást egy kis aranyszitálással. Még ha találunk is valamit, az az állam tulajdonát képezi, azaz meg sem tarthatjuk. A Duna partján is találkozhatunk aranymosókkal, de a kimosható szemcsék mérete az egy millimétert is ritkán éri el. Itthon tehát az aranymosás inkább a horgászathoz hasonlító hobbi, amivel a természetben, vízközelben eltöltött idő a legdrágább kincs, amit nyerhetünk.
