Tudtad? Láthatatlan csíkok borítják a tested, ezzel a módszerrel válnak nyilvánvalóvá

Olvasási idő kb. 2 perc

Azt hiszed, hogy már olyan messzire állunk az állatoktól az evolúció miatt, hogy szinte semmi közös nincs a kinézetünkben? Akkor ismerkedj meg a testeden alig látható mintákkal…

Az 1900-as évek elején Alfred Blaschko német bőrgyógyász felfedezte, hogy élnek köztünk olyan emberek, akiknek furcsa minták tarkítják a bőrüket. A szakértő után nevezték el ezeket Blaschko-csíkoknak, melyek különféle alakban jelennek meg a bőrön, és a bőrgyógyász eredetüket az anyaméhre datálta – igaz, ez utóbbi bizonyítékok hiányában csak felvetés volt részéről. A legtöbb ember bőre sima, nem láthatók ezek, ám néhány veleszületett vagy később szerzett betegség előhozza őket, és láthatóvá válnak. A mostani vizsgálatok megállapították, hogy valóban az anyaméhben leszünk mintásak, a vonalak a sejtek útját követik az embrionális fejlődés során. 

Azt tehát leszögezhetjük, hogy az emberi bőrt csíkok borítják. Azt is, hogy a Blaschko-vonalak a sejtek mozgását térképezik fel abból az időszakból, amikor a test az anyaméhben fejlődött. Ez a titokzatos minta pedig csak bizonyos körülmények között válik láthatóvá. Ahogy az alábbi képből is látszik, a vonalak soha nem keresztezik az elülső középvonalat, a képzeletbeli határ a mellkas és a has hosszában fut végig a test elülső részén. Hátul jellegzetes V alakot alkotnak, a végtagok mentén, valamint a fej és az arc körül hullámos vonalak találhatók.

A Blaschko-vonalak az emberi testen
Fotó: Goran tek-en / Wikimedia Commons

Hogy alakul ki az emberi bőr mintája?

Számos bőrbetegség okozhat elváltozásokat és pigmentfoltokat, amelyek a Blaschko-vonalakat követik, amikor megjelennek a testen. Idetartoznak a szerzett rendellenességek, mint például a lichen striatus, ami hónapokon át látható vörös papulák képében látható, az incontinentia pigmenti, ami a gyerekeknél több szakaszban más-más sebeket, elszíneződéseket, tüneteket okoz, vagy a McCune–Albright-szindróma.

Az érdekes az, hogy bőrünk egyértelmű sávozottsága nem látható, amikor éppen teljesen egészségesek vagyunk. Azaz tulajdonképpen láthatatlan csíkok díszítenek mindenkit. Egyes pletykák szerint ezek a Blaschko-vonalak UV-fény alatt látszanak, de ezt soha nem bizonyították.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.