Ebben a vizuális fejtörőben egy sor különös, már-már misztikusnak tűnő szimbólumot látunk. A feladatunk látszólag egyszerű, mégis sokakon kifog: meg kell fejtenünk a képek mögött rejlő szabályszerűséget, hogy eldönthessük, az „A”, „B” vagy „C” jelű ábra illik-e a kérdőjel helyére.
A Föld napja alkalmából két címletben is emlékérmet adtak ki, a 3 és 20 ezer forintosokon a tornai vértő és a foltos szalamandra szerepel.
A világ 60 laboratóriumába, mintegy 200 tudósnak küldenek majd a 4,5 milliárd éves aszteroidából, amely a harmadik, és egyben legnagyobb, égi lelettől származó mintával örvendeztette meg a tudományos világot. Az előzetes elemzések eredményei soha nem látott módon biztatók.
Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, amelyeket a szüleink? A jó hír, hogy van megoldás, de bizony keményen kell dolgozni a sikerért.
Azt hiszed, hogy már olyan messzire állunk az állatoktól az evolúció miatt, hogy szinte semmi közös nincs a kinézetünkben? Akkor ismerkedj meg a testeden alig látható mintákkal…
A bántalmazó családban felnőtt gyerekek gyakran továbbviszik a gyerekkorukban tanult egészségtelen mintákat és viselkedésmódokat felnőttként is. Mivel ez az egyetlen példa, amit ismernek, ezt tekintik normálisnak. Sokan csak felnőtt korukban, új kapcsolataikban jutnak el odáig, hogy feltegyék maguknak a kérdést: ez normális? Miért történik ez velem folyton?
Vannak olyan magatartásformák, amiket észrevétlenül teszünk magunkévá, sokszor annak ellenére, hogy nem feltétlenül értünk egyet velük.
Egy gyerek érkezése egyértelműen hatást gyakorol az újdonsült szülőkre, de közvetlen vagy közvetett módon befolyással lehet a barátok viselkedésére is. Az eltávolodás, a szülők elszigetelődése pedig napjainkban nagyon gyakori. A szülők baráti viszonyai, az egymásra való támaszkodásuk és az egymás iránti bizalmuk viszont remek mintát nyújt a gyereknek. Éppen ezért érdemes értük küzdeni.
Születésünk pillanatától kezdve szívjuk magunkba a szüleink által mutatott mintákat. Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy felnőttként a szüleink pontos másolatává válunk, mégis rengeteg módon befolyásolják a későbbi életünket is.
Azt, hogy a különböző életciklusok során hogyan alakul a személyiségünk, kialakulnak-e személyiségzavarok, sok tényező határozza meg, ideértve a genetikát és a biológiát is. De a szülők és a környezet hatása vitathatatlan.
Amikor a gyerekeknél viselkedési problémák jelentkeznek, sok szakember reflexszerűen a szülőket hibáztatja. És bár senki sem tagadja a szülői minta fontosságát, vajon tényleg ez a gyerekek viselkedésének legmeghatározóbb szempontja?
Erik Erikson pszichoszociális elmélete szerint az első két év során épül ki a szülő és a gyerek közötti ősbizalom. Az a fajta társas biztonságérzet, ami majdan meghatározza a gyerek későbbi kapcsolatainak minőségét is. A szülői válaszkészségünk pedig a saját ezzel kapcsolatos gyerekkori élményeinkről tanúskodhat.
