A világ 60 laboratóriumába, mintegy 200 tudósnak küldenek majd a 4,5 milliárd éves aszteroidából, amely a harmadik, és egyben legnagyobb, égi lelettől származó mintával örvendeztette meg a tudományos világot. Az előzetes elemzések eredményei soha nem látott módon biztatók.
Egy hétéves projekt zárásaként születtek a mostani korszakalkotó felfedezésekhez vezető eredmények a Bennu nevű, Föld közeli aszteroidáról. A gravitáció által összetartott laza, sziklás törmelékhalomként ismert, 1999-ben felfedezett Bennu átmérője mintegy 500 méter, s kémiai és ásványtani összetétele az évmilliókkal ezelőtti kialakulása óta változatlan, így a róla szerzett és a Földre vizsgálat céljából visszajuttatott, körülbelül 250 grammnyi minta történelmi jelentőségű.
Már az első eredmények is nagyon ígéretesek.
Amikor a tudósok 2018-ban beszerző útjára indították az OSIRIS- REx űrszondát 60 grammos mintamennyiséggel is beérték volna a Bennutól. Az OSIRIS-REx 2018-ban már elérte azt, de majdnem újabb 2 évbe telt, míg közelebb merészkedett hozzá. A NASA eszköze két héttel ezelőtt, szeptember 24-én tért vissza, Utahba érkezett, és azonnal vizsgálatoknak vetetették alá.
Az elemzésekhez szükséges, biztató eredményekkel kecsegtető mintákat 2020. október 20-án gyűjtötte csak be robotkarjai segítségével az űrszonda.
Az időkapszulaként is tekintett minta előzetes analízise már alátámasztani látszik az elméletet, hogy
a fiatal Föld bolygót annak idején becsapódó üstökösök, aszteroidák és meteoritok juttatták az élet kialakulásához létfontosságú anyagokhoz.
A lelet tele van szerves anyagokkal, adta a tudományos világ tudtára Daniel Glavin, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának tudósa. Vízben gazdag környezetre utaló vas-szulfidokat és vas-oxidokat, valamint egyebek mellett magas széntartalmú anyagokat tartalmaz, és ez még csak a kezdete egy beható és ígéretes, különlegesen nagyszabású kutatásnak.
