Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Láttál már barna színű pandát? Ezek a karizmatikus állatok jellegzetes fekete-fehér bundájukról ismertek, de amikor az időjárás hidegre fordul, van, hogy rájuk sem lehet ismerni. Mégis mi viszi rá őket, hogy tömött bundájukat lócitromba panírozzák?
Fuwen Wei, a Kínai Tudományos Akadémia biológusa először 2007-ben figyelt fel erre a szokatlan jelenségre. A felfedezést aztán egy több mint egy évtizedig tartó kutatási projekt követte, amelyben leginkább arra keresték a válasz, milyen gyakran fordul elő az, hogy pandák lótrágyába hemperegnek. Na, meg aztán, hogy miért teszik?
A pandát mindenki cukinak találja
A panda egy emblematikus állat, a Természetvédelmi Világalap világszerte elismert szőrös arca. „Amikor 1961-ben megalapították a WWF-et, egy, a londoni állatkertben élő óriáspanda ihlette egyszerű fekete-fehér logónkat – ez az ikon azóta a globális természetvédelem összefogó szimbólumává vált” – olvashatjuk a szervezet hivatalos honlapján.
„Az ürülék iránti vonzalom a vadon élő emlős fajoknál rendkívül ritka” – vezeti fel a jelenséget a 2020-ban megjelent, Wenliang Zhou és társai által írt tanulmány. Ezért is olyan kivételes, hogy az óriáspandák nagy műgonddal hempergőznek a lótrágyában, sőt mancsuk segítségével próbálják egész testükön eloszlatni ezt a bűzös pakolást.
A kutatók felfedezték, hogy a hempergés összefüggésbe hozható a 15 °C-nál alacsonyabb környezeti hőmérséklettel, valamint a friss lótrágyában lévő speciális vegyi anyagokkal.
Más medvefajokkal ellentétben a pandák nem alszanak téli álmot, mivel az alacsony kalóriatartalmú bambuszból álló étrendjük nem alkalmas zsírraktárak felhalmozására. A körülményekhez való alkalmazkodás kulcsfontosságú az életükben.
Mit keres a lóürülék a pandák élőhelyén?
Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy a pandák élőhelyén milyen módon jelent meg a lovas közlekedés. A válasz kézenfekvő: a vizsgált régióban élő pandák az erdőket átszelő kereskedelmi útvonalak miatt már körülbelül 1000 éve ismerhetik a lovakat, így a jelenség már hosszú múltra tekinthet vissza.
Hidegérzetet csökkentő vegyi anyag
A vizsgálat egy pontján fókuszba kerültek a szeszkviterpének néven ismert vegyi anyagok, amelyek általában a növényekben találhatók, de a friss lótrágyában is jelen vannak. Első kísérletükhöz a csapat többek között szeszkviterpénekkel borított szénát kínált a pekingi állatkert pandáinak. A medvék a vegyi anyaggal átitatott szénát részesítették előnyben.
Mivel gyakorlati és jogi okokból nem tudtak pandákat bevinni a laboratóriumba, a kutatók ezután áttértek az egérkísérletekre. A csapat szeszkviterpéneket kent az egerek egyik csoportjának bundájára és mancsaira, és hidegnek tette ki őket. Ezeket az egereket nem zavarta a hideg, míg társaik reszkettek és összebújtak.
Végül a kutatók molekuláris szinten vizsgálták a lótrágya szeszkviterpénjeinek hatását. A sejteknek van egy kapcsolója, amely érzékeli, ha valami hideggel lép kölcsönhatásba. A kapcsolót a mentol, a borsmentában található hűsítő vegyi anyag aktiválja. A szeszkviterpének azonban kikapcsolhatják ezt a kapcsolót, és tompíthatják a hidegérzetet.
A szerzők tehát arra a következtetésre jutottak, hogy a pandák talán ellenállóbbnak érezték magukat a hideggel szemben, amikor ezeket a vegyi anyagokat magukra kenték, de más lehetséges magyarázat is van. Könnyen lehet, hogy a trágya klasszikus előnyét élvezték, mégpedig, hogy a saját szagukat rejtették el. A tanulmány mindenesetre egészen rendhagyó a pandák tanulmányozásában, talán Ig Nobel-díj-várományos is volt a szerzőcsapat.
