Molnár Csilla Andrea szépségkirálynő tragikus életének számos részlete volt eddig is ismert, de akadnak olyan történetek, amelyekről kevesen hallottak vele kapcsolatosan.
1969. január 20-án született Kaposváron Molnár Csilla Andrea, aki csupán 54 éves lenne idén. A második világháború után megrendezett legelső szépségkirálynő-választás győztese alig 16 éves volt, amikor a fejére helyezték a koronát. Utána pedig nem volt megállás: bár mindenki, és saját maga is diadalmenetre számított a győzelem után, a valóságban ekkor kezdődött meg a fonyódi diáklány kálváriája.
Az elátkozott királynőválasztás
A Budapesti Kongresszusi Központban rendezték meg a legelső magyar szépségkirálynő-választást, ami egy egész országot ültetett le a fekete-fehér tévéképernyők elé. Mindenki azt találgatta, vajon melyik szép lány fejére kerül a korona. A döntőt október 5-én rendezték meg, és bár sokan arra tippeltek, hogy Kalmár Zita lesz az első, és Kruppa Judit neve is felmerült, végül Molnár Csilla Andrea nevét olvasta fel az est műsorvezetője, Antal Imre. Utólag látott napvilágot, hogy a
nagy riválisai jobban jártak, mint a királynő: a különdíjas Kalmár Zita – akiről kiderült, hogy aktfotókat készített – külföldi szerződést nyert, az első udvarhölgy, Kruppa Judit pedig megállapodást köthetett a Skálával, és az áruház arca lett.
A királynő egy kizárólagos reklámszerződést kapott a Centrumtól, amit viszont később a szülei tanácsára visszautasított, hiszen ha aláírja a szerződést, akkor semmilyen más ajánlatot nem fogadhatott volna el.
Saját ruhában, étlen-szomjan a döntőben
A verseny minden volt, csak nem korrekt: a lányoknak a saját estélyi ruhájukban kellett fellépniük, az, aki nem tudott szép ruhát szerezni, hoppon maradt. A verseny fő szponzora egy cigarettagyár volt, holott már akkor tiltották a törvények a dohány reklámozását. A lányok pedig egy szűkös helyiségben, étlen-szomjan várták a megmérettetést. A szépségkirálynő édesanyja így nyilatkozott a döntőről:
„Mondták, hogy ami bort kapott a lányom, vigyem be az öltözőbe, mert a Csillát ki kell menteni ebből a tömegből. Bevittem, és háromnegyed óra hosszat álltam ott, s a Csilla nem jött. Kimentem, és senki nem tudott semmit a lányomról.
Képzelheti, egy anya mit érez ilyenkor. Mindenre gondoltam, hogy történt vele valami, elrabolták, megölték, mit tudom én, és később derült ki, hogy otthagyták egyedül a Kongresszusi Központban, mindenki elment, végül a tizenhat éves lányomat egy idegen vitte el szívességből a szállására.”
Poénból nevezett be
Az egész úgy indult, hogy Csilla nem is akart versenyezni, hanem az egyik barátnőjét kísérte el az országos felhívásra. Miután a szervezők meglátták, hogy a bátortalan tinédzser igazi szupermodell-adottságokkal rendelkezik, rábeszélték, hogy ugorjon be a versenyre. A barátnője már az első fordulónál kiesett, Csilla egészen az első helyig menetelt. Az apja, Molnár István, aki kifőzdét vezetett a fonyódi családi házban,
tajtékzott dühében, és minden idegszálával tiltakozott az ellen, hogy egyetlen, féltve őrzött kislánya a bűn útjára lépjen.
Csilla édesanyja azonban támogatta a gyönyörű tinédzsert, és ketten keltek útra vonattal a döntőre. A győzelem után fenekestől felfordult a fonyódi gimnazista élete, akit szupersztárként kezdett el kezelni a saját városa és az egész ország. Csilla is elhitte magáról, hogy kiváltságos lett, és meggyőzte szüleit, hogy magántanulóként folytathassa tovább, a korábbi barátaitól pedig egyre inkább elhidegült.
Meztelen fotók készültek róluk
A verseny utáni legelső próbatétel egy mára viccesnek tűnő csapatszépségverseny volt, méghozzá Ausztria és Magyarország között. Ezt a megmérettetést a magyar lányok nyerték meg, Csilláék pedig körülnézhettek Bécsben, ami hatalmas kiváltságnak számított a legvidámabb barakkban. Ekkoriban történt a hírhedtté vált szoborkészítés, egy kortárs művész, Pauer Gyula gipszlenyomatot vett a döntős nők testéről. Dér András Szépleányok című dokumentumfilmjében is nyomon követhető, milyen megalázó procedúra volt a gipszlenyomat levétele:
a lányoknak félmeztelenül, hosszú órákon át kellett modellt állniuk, az összes testnyílásukat elárasztotta a gipsz, amely egyre jobban feszült a bőrükre.
Emellett étlen-szomjan voltak, többen majdnem elájultak. Ráadásul fotósokat is beengedtek a gipszes tortúrára, a paparazzik – köztük Fenyő János – a modellek tudta nélkül fényképezték őket, a képeket pedig külföldi szexlapokba adták el, egyedül Molnár Csilla képe nem került ki a médiába.
Durva pletykák keringtek róla
Az áttörés azonban váratott magára: hiába kezelték Csillát a létező szocializmus legnagyobb celebjeként, a hirdetők bosszút álltak rajta, a Centrum pedig megfenyegette a családot. Mivel senki se tudta, hogy nem sikerült megállapodnia a Centrummal, ezért nem kapott munkafelkérést. A szépségkirálynő ajánlat nélkül maradt, ehhez képest a döntős lányokat elhalmozták munkával. Az is aláásta Csilla önbizalmát, hogy durva és mérgező pletykák kezdtek el terjedni róla,
egyre több volt a veszekedés a családban, az édesapja szívinfarktust kapott.
Sokan azt pletykálták róla, hogy könnyűvérű lett, többek között Frenreisz Károllyal is összeboronálták. Továbbá a mai napig is tartja magát az a szóbeszéd, hogy intim viszonyban voltak Gábor Zsazsa férjével, Frederic von Anhalt herceggel. Sőt, egyes, meg nem erősített pletykák szerint Csilla terhes is volt a hercegtől. Ezeket a híreszteléseket azonban soha senki nem erősítette meg.
Tragikomédia Máltán
Hatalmas lehetőség lett volna az életében a Miss Europa International választás, ezt a szépségversenyt 1986. februárban rendezték meg Máltán. A tragikus kimenetelű királynőválasztást egy müncheni felkészítőtábor előzte meg, ahol minden történt, csak tréning nem. A 24 európai szépséget ide-oda rángatták, fotózásokon, és tévéshow-kon kellett részt venniük, egyetlen fillér honorárium nélkül. A Miss Europa szépségversenyen népviseletben és fürdőruhában kellett a lányoknak felvonulni, és a verseny összesítésében Csilla kapta a legtöbb pontot.
Az eredmény azonban nem tetszett a nemzetközi zsűrinek, amely visszavonult tanakodni. Néhány perc múlva egy új eredményt jelentettek be: Csillát megfosztották a győzelmétől, és – minden indoklás nélkül – a svéd lányt hozták ki elsőnek, a magyar királynőt visszasorolták a harmadik helyre.
Még ez sem volt elég a megaláztatásból, hiszen Csillának át kellett adnia a saját, Magyarországon kapott koronáját a botcsinálta királynőnek. A magyar lány teljesen összetört.
Keresd a férfit?
Ekkoriban Csillából már más ember lett, mint korábban. A haját levágatta, és szőkére festette. Erős sminket kezdett el hordani, a tekintetéből pedig eltűnt a csillogás. Megjelent viszont a szerelem az életében, méghozzá egy 40 éves, éppen válófélben levő férfi személyében. Futács Károly, a Gyöngyhalász diszkó tulajdonosa az apja lehetett volna a 17 éves szépségnek. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a balatoni éjszaka ismert alakja Csilla édesapjának az üzleti ellenlábasa volt.
Molnár István annyira utálta Futácsot, hogy kilátásba helyezte az akkor feltörekvő riporter Friderikusz Sándornak, amennyiben diszkótulajdonos is megszólal a riportkötetében, akkor ő nem nyilatkozik neki.
Végül Friderikusz slágerkönyve, az Isten, óvd a királynőt! Futács Károly nyilatkozata nélkül jelent meg.
A szerelmes férfi mindenesetre azt állítja, Csillával óriási volt köztük az összhang, a lány hozzá akart költözni. Futács Károly szerint Csilla élete utolsó napján megígérte neki, hogy elmegy a Gyöngyhalász diszkóba, és megbékíti az apját. Állítólag Csilla bejelentette otthon, hogy a szerelméhez költözik, azonban az apja hallani se akart róla, ezért nyúlt a gyógyszerekhez a kétségbeesett lány.
Azt, hogy végül mi történt a szépségkirálynővel, mind tudjuk. Legendája máig is él a köztudatban, a Molnár család otthona azóta is üresen áll, senki nem akarja megvenni a házat.
