Tényleg léteztek unikornisok, de biztos nem így képzelnéd el őket

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az unikornisok élőhelye a valóságban Szibéria volt: így néztek ki a furcsa állatok.

Hatalmas orrszarvúnak hamarabb neveznéd az állatot, mint bármi egyébnek: az unikornisokkal kapcsolatos elképzeléseinket forgatja fel fenekestül az, ahogyan a szibériai unikornis kinézett.

Ilyen volt a szibériai unikornis

Hosszú szarvat viselt orrán, és Eurázsia pusztáin barangolt: az unikornisok legendáinak atyja is lehetett az az állat, amely még 39 ezer évvel ezelőtt is taposta földünket. Létezésének tényét már jó ideje ismerték a kutatók, nemrég azonban az is kiderült, miért pusztulhatott ki: túl válogatós volt.

Ez ugyanakkor nem csak a szibériai unikornisnak is nevezett egykori rinocéroszra igaz – a mai orrszarvúk élőhelyükkel kapcsolatosan bizonyultak válogatósnak, ami túlélésüket nehezíti. Minden új ismeret, ami a szibériai rokonnal kapcsolatosan felszínre kerül, segíthet a kutatóknak abban is, hogy az orrszarvúk túléléséért tehessenek.

A szibériai unikornis megjelenését a legjobban a bumfordi jelző írja le
Fotó: estt / Getty Images Hungary

Válogatóssága okozta vesztét

De lássuk előbb, mit is érdemes tudni a szibériai távoli rokonról! Mintegy négy tonnát nyomott, és korábban azt hitték, hogy 100-200 ezer évvel ezelőtt halt ki. 23 példány csontvázának analizálása ugyanakkor világosan megmutatta, hogy ez téves elképzelés volt: 

még 39 ezer éve is éltek példányai, ami azt jelenti, hogy a korai emberek láthatták ezeket a furcsa élőlényeket.

Az állat DNS-e más volt, mint a mai orrszavúké – a legfrissebb eredmények szerint 40 ezer éve vált ketté a mai orrszarvúk és az egykori unikornis-orrszarvúk vérvonala. Ezt követően nem sokkal az utóbbi faj ki is halt, vele távoztak a földről az ősi orrszarvúk is.

Az állat afféle történelem előtti fűnyíróként kizárólagosan száraz füvet volt hajlandó fogyasztani, amint azt a kutatók a megmaradt csontvázak fogainak tanulmányozásával megállapították, végüket pedig a jégkorszakot követő felmelegedés hozta el. A felmelegedéssel fokozatosan csökkent a fűvel borított területek mérete, a szibériai unikornis pedig nem tudott már mit enni.

A felmelegedés miatt intettünk búcsút ennek a lénynek
Fotó: Corey Ford/Stocktrek Images / Getty Images Hungary

Évezredek óta ismert a mitikus lény

Az unikornisoktól meglehetősen eltérő testfelépítéssel rendelkező orrszarvúk mellett

a narválokat is emlegetni szokták mint a misztikus lények és a róluk szóló történetek alapjául szolgáló állatokat:

a narvál sem kecsesebb jószág, így nehéz lenne megállapítani, melyik faj hatására születtek a misztikus lények.

Az ugyanakkor biztos, hogy már Mezopotámiából származó írásokban is fellelhetjük az unikornisokról szóló történeteket, de Indiában, Kínában és a görögöknél is ismerős mitikus lény az unikornis. A Biblia is utal egy egyszarvú lényre, mely egyes értelmezések szerint Krisztus allegóriája: nos, vele még nehezebb gondolatban összekötni a szibériai unikornist, de ez is mutatja, milyen régi és fontos szimbólum az unikornis.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.