Heti négy nap munka háromnapnyi pihenés mellett: sokak számára vonzó az ajánlat. Vannak olyan cégek már Magyarországon is, akik belevágtak a kísérletbe: egyelőre még csak több száz ember előtt áll nyitva hazánkban a lehetőség, de aki már közelébe került ennek a munkaszervezési módnak, az vallja: a jövő a négynapos munkahété.
„Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy ha munkatársaink három egybefüggő napot tudnak pihenni, akkor képesek lehetnek elvégezni ugyanazt a mennyiségű feladatot négy nap alatt is” – mondta el Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere azon a konferencián, amelyet a 4 napos munkahéttel kapcsolatos tapasztalataik átadására szervezetek Budapesten. A projekt július elején indult négy hónapos pilotként, már a nulladik perctől akkora sikerrel, hogy végül sorsolással kellett azt a 150 munkavállalót kiválasztaniuk, akik négy területről bekerülhettek azok csapatába, akik mindmáig négy napot dolgoznak csak.
Kevesebb bért senki sem akar
Amit a Telekomon belül tapasztaltak érdeklődésben, arra ráerősített a pilottal párhuzamosan a PricewaterhouseCoopers által végzet felmérés is, melyben 6000 magyar munkavállalót, 1500 telekomos dolgozót, valamint cégvezetőket kérdeztek arról, mit gondolnak a négynapos munkahét bevezethetőségéről. Ebben a kutatásban különböző modelleket is a válaszadók elé tártak: mint kiderült, olyan nincs, amely mindenki számára tökéletes lenne – és ezt húzták alá a Telekom tapasztalatai is –, valamint
a bér esetleges csökkenése minden elképzelhető modell esetében aggodalom a munkavállalók számára.
A munkavállalók leginkább a 4 napos munkahét, azonos bér, napi 8 vagy 9 óra koncepciókkal tudtak azonosulni: az ugyanennyi órányi munka, de csökkentett bér nem volt vonzó, és a négy napon át végzett 10 órányi munka azonos bérérért sem volt szimpatikus megoldás, vélhetően azért, mert sokan nem tudnák úgy átszervezni életüket, hogy 10 óra munka mellett például odaérjenek még az oviba. Érdekesség volt ugyanakkor, hogy még a csökkentett béres négynapos munkaheteket is jobb lehetőségként értékelték, mint a jelenlegi, ötször nyolcórás beosztást.
Négy nap munka sokféleképp képzelhető el
Az emberek tehát vágynak a változásra, azonban az, hogy ez pontosan miként köszönt be majd a munka világában akkor, amikor hazánkban is elterjed a 4 napos munkahét, még kérdéses. Az Unilever Új-Zélandnak már igazán sokféle tapasztalat van a birtokában: ahogyan Anish Singh HR-vezető elmondta, náluk nagyon változatos módokon alkalmazzák a munkaidő-csökkentést.
Vannak, akik négy napot dolgoznak, vannak, akik hármat plusz két felet, és olyanok is akadnak, akik mindennap lecsípnek két órát a munkaidőből
„18 hónap tapasztalatai alapján nőtt a produktivitás, csökkent a betegszabadságok száma, nőtt az elköteleződés, és hetente 3,5 órányival kevesebb meetinget tartunk” – árulta el impresszív eredményeiket.
Minden cégnek saját megoldást kell keresnie
Az a hazai pilotokból is jól látszik, hogy a négynapos munkahétre nem lehet univerzális forgatókönyvet kialakítani, mivel nemcsak cége válogatja, de még
a cégen belüli tevékenységektől is függ, hol mi a működőképes.
A hazai mezőnyben a kísérletezők körébe tartozik a Magyar Telekom mellett a Libri-Bookline és a Codecool is: a könyves cégnél október elsejétől az irodai dolgozók teljesítenek heti 34 órát négy napban. A pénteket szabaddá téve, a programozóiskolában ugyanakkor egyelőre még csak minden második héten tudnak négynapos munkarendet tartani rotáló rendszerben. Itt szeptember elsejétől működik a modell.
A Magyar Telekom július elején kezdte meg a négynapos munkahét bevezetését kiválasztott munkaterületeken: itt van, ahol a hétfő, van, ahol a péntek lett a plusz pihenőnap, mivel a cél az volt, hogy három egybefüggő napot adhassanak a dolgozóknak. A vis maiorok ugyanakkor időnként felülírták ezeket a terveket, és az érintett csapatok vezetői arról is beszámoltak, hogy eleinte nehéz volt magukat és beosztottjaikat is arra rávenni, hogy ne nézzék meg extra pihenőnapjukon leveleiket.
Az adatok egyértelműek
A Magyar Telekom biztos abban, hogy jelentős munkaerő-megtartási potenciállal és toborzási vonzerővel rendelkezik a négynapos munkahét, de a szervezetek számára is komoly értéke van: rámutat a működés esetleges hibáira, melyek így könnyebben kibukhatnak. Vannak persze olyan sarkalatos pontok, amelyekre a négy hónapnyi pilotidőszak alatt még nem sikerült tökéletes megoldást találni, és számos jogi kérdés is felmerül, ha 5 helyett 4 napot dolgozol: például egyhétnyi szabadság 4 vagy 5 nap kivételét jelentse, vagy kell-e szerződést módosítani emiatt, és ha igen, pontosan hogyan.
Nem kétségesek ugyanakkor azok az adatokban mérhető előnyök, amelyeket már ez a rövid pilot is egyértelműen megmutatott.
A bevont csapatok teljesítménye 10 százalékkal javult, a munkával való elégedettségük 94, a munka és magánélet egyensúlyával kapcsolatos elégedettségük pedig 92 százalékos szintre emelkedett.
Az adatok, a mérőszámok márpedig nagyon fontosak – ezekből kiindulva pedig a Magyar Telekom január végéig folytatja a négynapos kísérletet négyből három területen, februártól pedig 7 területen vág bele abba, heti 34 helyett 36 órás munkarendben.
„Hiszek abban, hogy az emberek lehetnek boldogok, miközben dolgoznak”
– mondta el Friedl Zsuzsanna a konferencia zárógondolatai között. A munkavállaló jóllétéből a munkáltató is profitál: itt az ideje, hogy ezt többen ismerjék fel.
