Felér egy időutazással, ha újra kézbe vesszük kedvenc gyerekkori könyveinket: felidézik a hosszú, olvasással töltött délutánokat, a gyerekkori nyarakat, és az egész korszakot, aminek a hangulata ma már csak emlék.
Egykori kislányok (és a mai negyvenes-ötvenes nők) kedvencei voltak a Pöttyös és Csíkos könyvek, amelyek egy egész generációval szerettették meg az olvasást. Aki kalandokra vágyott, választhatta a Delfin sorozatot, aki pedig a nyolcvanas-kilencvenes évek kamaszainak ügyes-bajos dolgairól (azaz a leginkább saját magát is foglalkoztató kérdésekről) olvasott volna, a Piknik sorozat darabjait vette le a polcról.
Gyerekkori kedvencek
Mi, szemüvegesek; Te már nagylány vagy, Mogyoró; Az utolsó padban; Ki tapsol nekem… a Móra Ferenc Könyvkiadó elsősorban kiskamasz lányoknak szánta a Pöttyös könyvek-sorozatot, amelynek írói között hazai és külföldi szerzők egyaránt szerepeltek. A sorozat több könyvében hangsúlyozták a felnőtté válás nehézségeit (például a már említett Mogyoró-regényekben), de erről szól Szabó Magda Születésnap című ifjúsági regénye is. Padisák Mihály, a Magyar Rádió „Miska bácsija” – akinek levelesládája szombatonként betekintést nyújtott a kiskamaszokat foglalkoztató problémák világába – Ki tapsol nekem című regénye egy gyerekszínész vívódásait, felnőtté válását és az őt ért veszteségeket mutatja be. A kiközösítés problémájára hívta fel a figyelmet a korszakban népszerű írónő, Fehér Klára regénye, a Mi, szemüvegesek és Halasi Máriától Az utolsó padban: ez utóbbi egy faluról Budapestre került roma kislány, Kati megpróbáltatásait mutatja be.
Könyvek kamasz lányoknak
A Csíkos könyvek a néhány évvel idősebb, korosztálynak íródtak: a célcsoport a 12–16 éves lányok voltak. A sorozattal összeforrott Kertész Erzsébet neve, aki a Szamóca lányokról éppúgy tudott ifjúsági regényt írni, mint Teleki Blankáról vagy Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről. De Ady egykori menyasszonya, az újságíró-írónő Dénes Zsófia is bekerült a sorozatba a Zrínyi Ilonáról írott ifjúsági regényével, illetve egyik örök kedvencem, a Gergely Márta által írott A mi lányunk. A Pajtás, majd a Kisdobos újság főszerkesztője elképesztően termékeny volt, a harmincas évektől kezdve évente akár 3-4 regénye is megjelent, a második világháború után kezdett ifjúsági irodalommal foglalkozni. A mi lányunk 1918–19-ben játszódik, és Zsófi, a tisztes szegénységben élő proletár kislány mindennapjait mutatja be, természetesen nem nélkülözve az ideológiai „továbbképzést” a Tanácsköztársaság és a munkásosztály melletti igen erőteljes propagandát. Szabó Magda Abigélje szintén feledhetetlen darabja a sorozatnak.
Delfin-sorozat: sci-fi, kaland, történelem
A fiúk (és a kalandos történetek iránt vonzódó lányok) jelentették a Delfin-sorozat olvasói célközönségét. Történelmi témák, sci-fi, kalandok magyar és külföldi szerzők tollából, színes borítók – összesen 167 Delfin-könyv jelent meg 1964-től 1990-ig, köztük olyan klasszikusok is, mint például R. L. Stevenson A kincses szigete, vagy Sir Arthur Conan Doyle-tól A sátán kutyája. Goethe sógora, Christian Vulpius a rablóvezér Rinaldo Rinaldiniről írt regénye is helyet kapott a sorozatban, s az indiánregények kedvelői is találkozhattak kedvenceikkel. Neves magyar szerzők történelmi-ifjúsági kalandregényei (Lengyel Balázs: A szebeni fiúk, Mándy Iván: Robin Hood, Tatay Sándor: Kinizsi Pál) szintén helyet kaptak a sorozatban. A Delfin-könyvek tetemes része a tudományos-fantasztikus műfaj iránt próbálta felkelteni az érdeklődést, s a műfaj egyik legismertebb hazai alkotója, Nemere István nevével is találkozhattak az ifjú olvasók.
Adrian Mole és társai
A Piknik-könyvsorozat darabjai 1985-től 1990-ig jelentek meg, és csak kortárs külföldi szerzők ifjúsági regényeit adták ki a sorozatban. A sorozatterv Maurer Dóra, a neves magyar grafikus munkája volt. A tornacipő és a földgömb a sorozat minden darabján helyet kapott, köztük Sue Townsend remekművén, A 13 és ¾ éves Adrian Mole titkos naplóján. Adrian Mole, azt hiszem, túlzás nélkül az életem részévé vált, évente többször is elolvastam a könyvet (és természetesen az ezután következő folytatásokat), aminek következtében a mai napig egész passzusokat tudok fejből idézni. Mindehhez természetesen Békés Pál zseniális fordítása is hozzájárult. Emlékezetes volt még Franco Prattico olasz író Csak egy szippantást! címmel kiadott ifjúsági regénye, amelyben egy csapat unatkozó dél-olaszországi tizenéves fedez fel egy rossz hírű, lebontásra ítélt villát, miközben a drog és a szerelem is megjelenik az életükben. Az általam olvasott legszomorúbb könyvek egyike is a Piknik-sorozatban jelent meg: egy görög írónő, Evjenia Fakinu Csillaghullás Athénban című regényének főszereplője, Asztradení egy kis faluból költözik családjával együtt Athénba, ahol a meg nem értettséggel, kiközösítéssel kell szembesülnie, a sehová sem tartozás és a nagyvárosban tapasztalt gyökértelenség pedig tragédiához vezet.
