Így bánik a női lábbal a magas sarkú cipő: reumatológus mesél a következményekről

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Már rég beégett a tudatunkba a jó öreg tézis, hogy a szépségért szenvedni kell! Hiszen a kozmetikus kezelése, az edzőtermi alakformáló torna kínjai, a körmök rendszeres csiszitolgatása nem mindig csak kellemes műveletek, pedig ezek hol vannak még az egészségre kifejezetten káros megoldásoktól? A fűzővel nyert darázsderék sosem volt például egy egészséges rutin, de a magas sarkú cipő hosszú távú viselésével is pórul járhatnak a hölgyek. Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos hívja fel figyelmünket a csini tipegés kockázataira.

Ezt is a férfiak kezdték…

A divat világában gyakran tetten érhető jelenség, hogy egy viseletet, amelyet ma ízig-vérig nőinek tartunk, a férfiak vezettek be a köztudatba: a harisnya és a szoknya mellett ilyen a magas sarkú cipő is.

A kezdetek

„A 15. században a perzsa lovasság használta először, a kengyelben történő megtámasztásnál és a nyeregből való kiemelkedésnél a magas sarok ugyanis harci előnyt jelentett használójának. Később onnan Európába is átterjedt mint a királyi családok és az arisztokraták viselete, a társadalmi hovatartozás egyik megkülönböztető eszközeként. XIV. Lajos például csak kegyeltjeinek engedte, hogy hozzá hasonlóan, magas sarkaikat piros színben láttassák” – meséli rövid történeti áttekintésében a fizioterápiás, reumatológus szakember.

Ez már azóta egy másik piros sarok… Getty Images Hungary
Fotó: Vladimir Timotijevic

Orvosi szempontból

„Inkább tekintjük ezt károsnak már, mint egészségesnek: 

mindenképpen a divat oltárán áldoznak azok a hölgyek, akik tartósan és rendszeresen hordják a túlságosan magas sarkot, nem törődve annak későbbi, nemkívánatos szövődményeivel.

Az esztétikai szempontból kétségtelenül előnyös külsőt kölcsönző lábbeli valójában a magas sarokkal egyrészt változtat a testmagasságon, látszólag megnyújtva az alsó végtag hosszát, megrövidítve, formásabbá és feszesebbé téve a vádli izomzatát. Másrészt, mindezzel kedvezőbb formát ölt a tompor (fenék) izomzata, miközben megváltozik a derék dőlésszöge, ezáltal a gerinc teljes tartása” – magyarázza a velejáró élettani jelenségeket dr. Zolnay Péter.

Aki viseli, tudja, micsoda megkönnyebbülés ez a pillanat…Getty Images Hungary
Fotó: yacobchuk

Szegény lábak!

„A megváltozott anatómiai szituáció, ha csak arra gondolunk, hogy 300 izom működik egyszerre egyensúlyozva egymással, hogy biztosan meg tudjunk állni, kihívás elé állítja szervezetünket, melyet meg kell oldania. A térdek enyhén bedőlt állása is megváltoztatja a normális anatómiai struktúrát” – hangsúlyozza a szakorvos.

Hab a tortán

„Ráadásul, általában a sarok magasságának növelésével a cipő elülső része (cipő orra) arányosan szűkül, ezzel újabb anatómiai és élettani problémát okozva: az ujjak összenyomása miatt gyakoribb a benőtt köröm, bütyökképződés, nyálkatömlő-gyulladás, ideggyulladás. A tartós viselés nemcsak a bokaízületet veszi igénybe, és okoz fájdalmat, de gyakori az Achilles-ín megrövidülése, maradandó károsodása. A gyakori térd- és derékfájdalom sokszor megelőzi a lábpanaszok kialakulását, esetlegesen más irányba terelve orvost és pácienst” – hívja fel figyelmünket dr. Zolnay Péter.

Viselni szép, levenni csodás!
Fotó: Wavebreakmedia Ltd / Getty Images Hungary

Milyen sarokméret az ideális, és mennyi ideig érdemes azt hordani?

Mert hát, ha egyszer csinos, ráadásul bizonyos dresscode-ok ma már szinte elengedhetetlenné teszik legalább alkalmankénti viselésüket, akkor mérlegelni kell, milyen áldozatok meghozatalára vagyunk felkészülve.

A reumatológus szakorvosnak erre is van válasza: 

„A 7,5 cm-nél magasabb sarok tekinthető magas sarkú cipőnek.

Mozgásszervi orvosok által elfogadott, hogy az ilyen vagy ennél magasabb cipők viselése legfeljebb 3 órán keresztül tanácsos. A 10 cm-es vagy ennél magasabb maximum 1 órán keresztül javasolható!

Lábunk, mint ujjlenyomatunk vagy nyelvünk egyedi, ezért definitív szabályt a sarok méretére nem javasolunk, hiszen van, aki az alacsony és a közepes sarok (2,5–6 cm) viselésével érzi komfortosabban magát, ami nem vagy lényegesen kevésbé terheli meg ízület-szalag-izom rendszerét.”

Nehéz a láb kedvében járni!

A fizioterápiás szakorvos ugyanis mindezek mellett arra is figyelmeztet: „A nagyon alacsony sarok és a kemény talp is károsodást, fájdalmat okozhat a sarokcsont és a talpi szalagok megerőltetésével.

Éppen a fentiek miatt, továbbá az extrém gyakori veleszületett lúdtalp ismeretében, további megfontolást igényel a lábbelik megválasztása és tartós viselése.”

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.