„Magyar vagyok, mi, magyarok ilyen színesek vagyunk, fényesek, ragyogók”: Kósa Klára keramikus kiállításán jártunk

Olvasási idő kb. 2 perc

Kósa Klára méltán világhírű keramikus művészi munkásságának 55. évfordulójára 55 művész alkotótársát hívta meg, hogy saját életmű-kiállításán hű képet adjon rendkívül színes és szerteágazó művészetéről. Így fogalmaz: „Mindig figyeltünk egymásra, tudtuk, ki mit csinál, tanultunk egymástól, és közben a világnak az Isten szőtte szőnyeg színét alkottuk!”

Kósa Klára keramikus-művésznő munkáit szerte a világon rengetegen ismerik és csodálják. A Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa 75. születésnapjának megünneplésére ritka önzetlenséggel, művészetekkel szembeni alázattal és művészbarátai felé mutatott tiszteletteljes szeretettel, különleges módot talált. A művészetnek erre az ünnepére 55 olyan művészt idézett meg alkotásaikon keresztül, akikkel az elmúlt öt és fél évtized során valamilyen formában keresztezték egymás művészetét, inspirálták vagy csodálták azt. 

A kecskeméti keramikusművész ezt így önti szavakba: „Életem során rengeteg remek emberrel, művésszel találkoztam, kiállítottam, barátkoztam. Tisztelem, becsülöm, nagyra értékelem, szeretem őket. Csodálatos emberek, emlékszem találkozásainkra, közös munkáinkra, beszélgetéseinkre. Szeretnék velük együtt ünnepelni. Fazekasok, keramikusok, textilművészek, könyvtervező művész, üvegművész, szobrászok, babakészítő mesterek, grafikusok, köztük szabadon alkotók, tanszékvezető egyetemi tanárok: a magyar művészvilág színe-javának egy része.”

Agyagból áldás: életmű-kiállítás „Legszebb perceink” címmel
Fotó: Yagi Studio / Getty Images Hungary

A kiállítás

A Legszebb perceink című életmű-kiállítást 2022. február 15-én illusztris művészek, műértő tisztségviselők és méltán népes rajongótábor jelenlétében színvonalas műsorral nyitották meg a Pesti Vigadóban. A kiállításon, melyet 2022. április 30-ig tekinthet meg a nagyérdemű közönség, a korábbiak mellett kiváló új darabok is láthatóak az akadémikus keramikustól.

„Kiállításaimra mindig örömmel készülök. Tervezek, alkotok, izgulok, és megnyugszom, amikor látom az eredményt, gondolataim megjelenését. Boldog vagyok, ha mutathatok az én világom színéből is valamit” – vallja meg Kósa Klára, és hozzáteszi:

„Magyar vagyok, mi, magyarok, ilyen színesek vagyunk, fényesek, ragyogók.”

Hitvallás

A népi motívumok páratlan ismerőjének és a csodálatos kerámiák alkotójának a magyar művészet sokoldalúsága és a magyar művészek kifogyhatatlan tehetsége nagy erőt adó büszkeség, amit fáradhatatlanul hangsúlyoz is. Emellett, másik fontos pillére, nemcsak jelen kiállításának, de művészi hitvallásának is: „Nincs külön népművészet és magasművészet, művészet van, és mi művészek vagyunk.”

A születésnapos Kósa Klárától nemcsak a keramikusművészetről, a magyar népi hagyományokról, történelemről, küldetéstudatról, hazaszeretetről, barátságról lehet tanulni, de életfilozófiáját is érdemes tanulmányozni és elsajátítani: „Hosszú idő 75 év. De boldog idő! Az évek alatt kitörlődnek a gondok, a rosszak, csak a jóra tudok emlékezni.”

Isten éltesse sokáig!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.