Halál a Níluson: Tud még újat mutatni a 85 éves történet? – Egy viszonylag spoilermentes kritika

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A belga detektív, Poirot Egyiptomban játszódó történetét, Agatha Christie Halál a Níluson című könyvét ezúttal Kenneth Branagh filmesítette meg. Kritikánkban főként az azonos című, 1978-as, Oscar-díjat nyert filmadaptációval vetjük össze, viszonylag spoilermentesen.

Az elmúlt időben Hollywood újragyártott régi filmes történetekkel árasztja el moziprogramfüzeteinket. Agatha Christie 1937-es Halál a Níluson című könyvét már adaptálták, 1978-as filmes változata John Guillermin rendezésében Oscar-díjat is nyert a legjobb jelmeztervezésért. Most, 2022-ben újabb filmes adaptációját tekinthetjük meg Kenneth Branagh rendezésében, aki egyben Hercule Poirot, a híres belga nyomozó szerepét is alakítja. De vajon a korábbi film és a Christie-regény szerelmeseinek is érdemes megnéznie a detektívfilmet, amely, nos, műfajából kiindulva vélhetően egyalkalmas csoda?

Tud újat mutatni a Halál a Níluson 2022-es változata?

Pont annyi változtatással élt az 1978-as filmhez képest Branagh, hogy a történet izgalmas legyen a korábbi rajongóknak is, de egyben megadja a kellő tiszteletet felmenőjének. Hogy a régi motoros Poirot-kedvelők számára is élvezetesebbé váljon az ügy felgöngyölítése, a legtöbb szereplő más indítékot kap, más kapcsolati viszonyba kerülnek egymással, és sokak személyisége gyökeresen megváltozik, így mindenki számára feszült figyelmű detektívélményt nyújthat a film. Branagh tovább gazdagítja Poirot alakját egy eredettörténet-szállal, mely emberibbé változtatja a nézők számára. Ezenfelül, a korízlésnek megfelelően, politikailag korrektebb szereposztást tekinthetünk meg, és a történet egy-egy újabb eleme is ehhez mérten kapott új köntöst. A szereposztás is parádés, bár van, aki csak szimplán para: a bántalmazással vádolt Armie Hammer is a vászonra került Gal Gadot, Russell Brand, Letitia Wright, Emma Mackey és Kenneth Branagh mellett.

Politikai korrektség

Az 1978-as filmet ma már nem lehetne bemutatni, hiába nyert Oscar-díjat 1979-ben. Sértő kolonialista szemszögből ábrázolja mind a pár pillanatra felbukkanó Nílus környéki lakókat, mind a hajó kapitányát, aki egy ügyefogyott, parodisztikus indiai karikatúránál is rosszabb. A fehértől eltérő bőrszínnel rendelkező embereknek ennél több szerep nem jutott a régi filmben, ellenben az új verzió nemcsak hogy hátrahagyta a dehumanizált indiai portrét, de ráadásul két afrikai és egy indiai származású színész is többdimenziós, főbb szerepet kapott.

Kiemelkedően problematikus volt továbbá a 78-as filmben Salome Otterbourne (Angela Lansbury) alakítása is, amelyet a 2022-es film orvosolt. A szexualitásáról nyíltan beszélő nő nevetséges, alkoholista öreglányként tűnt fel korábban, aki élete virágán túl komikussá és szégyenteljessé válik a szex iránti érdeklődése miatt. Ez az ábrázolás a mai korhangulat testpozitív és szexpozitív vetületében elfogadhatatlan, hiszen egyrészt a nőket sem köti az illem álszemérmességre a szex kapcsán, másrészt fontos értékké vált hangsúlyozni, hogy kortól és kinézettől függetlenül mindenkinek jogában áll élvezni szexualitását, amennyiben mindegyik fél felnőtt, és belegyezik az adott aktusba. Szerencsére a Sophie Okonedo-féle Salome az elegáns, sejtelmes és tehetséges idősebb nő ábrázolásával teljes mértékben orvosolni tudta a korábbi Salome hibáit: finom érzékiségbe oltotta a nyíltan szexkedvelő karaktert.

A történetbe továbbá bekerül egy homoszexuális szál is, így nemcsak a teljesen tejfehér színészgárdának mond búcsút Branagh, hanem a heteroszexualitás totális dominanciájának is. Érdekes módon azonban nem derül ki, miként befolyásolta életüket szexuális beállítódásuk azonkívül, hogy eleinte titkolták kapcsolatukat a többi utas előtt, míg az afrikai felmenőkkel rendelkező karakterek ki is mondhatják, milyen megalázó élményt kellett elszenvedniük rasszizmus miatt, és hogyan élték meg a helyzetet, miként dolgozták fel magukban.

Valószínűleg lesznek olyanok, akik sérelmezni fogják ezeket a változtatásokat, de ha jobban belegondolunk, miért is ne lehetne érzékenyebbé tenni az új feldolgozásokat? Hiszen az eredeti történetet már az 1978-as film is megváltoztatta egy kicsit, és Branagh filmje a történet egyéb, fontosabb részein is változtatott, például a karakterek lehetséges indítékát. Ha pedig már egy ennyire elemi dolgot meg lehet változtatni, miért ne lehetne pár apró változtatást eszközölni azért, hogy több ember tudjon azonosulni a vásznon látott karakterek repertoárjával?

Az 1978-as Halál a Níluson több szempontból is problematikus a mai korízlés szerint. A képen balról jobbra: Jackie (Mia Farrow) és Simon (Simon MacCorkindale)
Fotó: Paramount Pictures / Getty Images Hungary

Lebutított indítékok, lebutított érzelmek

Sajnos azonban Branagh filmje nem mindenben tudott jó döntést hozni. A korábbi film felvetései, amelyek a lehetséges indítékok hátterében is meghúzódtak, sokszínűek voltak: szeretet, pénz és osztálykülönbségek. Ezek közül csak egyet tartott meg a 2022-es verzió: minden egyes szálat a szeretet köré tekert, vagy beoltott vele. Ez még csak hagyján, de magát Poirot-t is elhomályosítja a baráti és romantikus szeretet, amely a könyvek rajongóinak különösen fájdalmas lehet, hiszen a belga detektív nem épp erről híres, sőt.

Különösen azért érződhet elhibázott döntésnek a szeretetet megtenni főmotívumnak, mivel a film feszes tempója nem adott teret a mélyre menő lélektannak. A film nem hagyott annyi szöveget és időt, hogy a felszíni érzelmeknél többet is megtudhassunk a karakterek lelkivilágáról, így viszont komikusan sok színész szorult a bepárásodó és könnyhullajtó szem taktikájára, hogy megmutassák, bizony, érzelmeik is vannak ám a karaktereknek, valahol ott bent, mélyen, alul. Mivel a Halál a Níluson egy detektívfilm, élvezetesebb lett volna, ha kevesebb hangulatfestő tájat és környezetet ábrázoló képkockát használtak volna, és többet mutattak volna meg a karakterekről, múltjukról, jellemükről.

Végkövetkeztetés

Bár a 2022-es Halál a Níluson nem hibátlan mű, összességében élvezetes filmélményt nyújt, még ha senki világát sem fogja megváltani. Pároknak különösen ajánlott, hiszen a szeretet tematikáját alaposan körüljárja, így valószínűleg akad majd olyan történetszál, amellyel azonosulni tudnak. Nem csak azok számára válhat izgalmas detektívjátékká, akik még egyáltalán nem ismerik a történetet, a régi rajongóknak is akad megfejtenivaló, mivel a szereplők viszonyrendszere és motivációja megváltozott, illetve az utóbbiak számára pár váratlan fordulatot is tartalmaz a film, amelyeket nem árultunk el cikkünkben.

Jó szórakozást kívánunk a filmhez!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.