A Simpson család tényleg létezik a való életben is? Mesél az ötletadó Groening család

Olvasási idő kb. 4 perc

A Simpson család szereplőinek megalkotása nem szakadt el teljesen a valóságtól. A rajzfilmsorozat kitalálója, Matt Groening hirtelen ötlettől vezérelve használta fel rokonai neveit, amikor 1987-ben bemutatta elképzelését a Fox producereinek. A nevek végül hozzáragadtak a karakterekhez, és a televíziózás történetének részévé váltak, egyfajta furcsa álhírnevet szerezve a Groening család tagjainak.

A Simpson család 2018-ban nyerte el minden idők leghosszabb tévésorozatának címét, azóta pedig már túl van a 717. epizódon is, és még egy évad biztosan vár ránk. A több mint 30 év tévés szereplés után a furcsa sárga figurák szinte már rokonként köszönnek be otthonunkba nap mint nap. A sorozat népszerűségét annak köszönheti (főleg a tengerentúlon), hogy abszurditását leszámítva egy klasszikus, amerikai középosztálybeli család életét feldolgozó sitcom receptjét követi, karaktereivel minden korcsoportnak lehetősége van kapcsolódni.

Hitelességének a valóságra való azonnali reflektálás adja meg a fő bázisát. Keveset tudunk viszont arról, hogyan és kiről mintázva indultak el a hírnév útján a szereplői. Annyi bizonyos, hogy Homer, Marge, Lisa és Maggie a való életben is egy családként tengette napjait.

A Simpson család legtöbb tagja a Groening család tagjairól kapta nevét

Matt Groening DNS-e mindenütt ott van a sorozatban. Volt, hogy szülővárosának utcáiról nevezte el karaktereit (Flanders, Lovejoy stb.). De ő kérte fel a több mint 100 filmzenét jegyző Danny Elfmant is az ikonikus főcímdal megkomponálásához. Sőt Groeningnek köszönhető, hogy bár karakterei nem öregszenek 34 éve, de rajzfilmes életük a fizika törvényei szerint zajlik.

A legszorosabb szál mégis az, hogy Groening a saját családtagjainak neveit adta a legfőbb karaktereknek. Bartot leszámítva a Simpson család minden tagjának van egy valós megfelelője. Groening apját valóban Homernek hívták, és van két nővére, Lisa és Maggie. És bár Marge Simpson teljes keresztneve Marjorie, Groening édesanyjának, Margaretnek a neve is Marge-ra rövidíthető.

„Néhányan, amikor rájönnek, elkezdenek sztárolni” – nyilatkozta Lisa Groening a Seattle Timesnak 2007-ben. „Ez persze nagyon furcsa. Ilyenkor mindig elmagyarázom, hogy semmi közöm a sorozat létrehozásához… és nem vagyok Lisa Simpson.”

Groeningék egyáltalán nem hasonlítanak animációs másaikra

Nem meglepő, hogy Groeningék a Simpson család révén szereztek némi ismertséget, azon viszont csodálkozunk, hogy mennyire kevés szerepük volt a karakterek személyiségének megformálásában. A valóság az, hogy a Groening család egyáltalán nem hasonlít a Simpson családhoz. Homer Groening például nem egy kopasz futóbolond volt, aki rendszeresen szekálta a fiát. Ehelyett egy kedves és gondoskodó apát ismerhettek meg személyében, aki a második világháborúban repülőgép-pilóta volt, utána írással, reklámmal és filmkészítéssel kereste kenyerét. Ráadásul 1996-ban bekövetkezett haláláig dús hajkoronát viselt.

Arról, hogy apja hogyan fogadta a róla mintázott karaktert, Groening így mesélt:

„Imádta a sorozatot. Az egyetlen dolog, amit mondott, hogy 

Homer soha, de soha nem lehet gonosz a feleségével!

Ez megfelel annak, ahogyan az anyámmal bánt. Nagyon kedves volt vele. Tiszteletben tartottam a kérését, mert jó tanácsnak véltem.”

Groening apja iránt érzett tiszteletét azzal is igyekezett kifejezni, hogy elsőszülöttjét Homernak keresztelte.

Margaretről, Lisáról és Maggie-ről is elmondható, hogy a valós életben sem megjelenés, sem viselkedés alapján nem hasonlít a képernyőn látottakhoz. Egyedül Matt Groening az, aki minden Simpson családtagból hordoz személyiségjegyeket.

„Megvan benne Homer bolondos butasága és az érthetetlen dühkitörések” – jellemezte testvérét Lisa Groening. „Ő is olyan nyavalygós, tini lázadozó, mint Bart. Határozottan képes olyan mindentudó lenni, mint Lisa. De sokszor inkább bölcsen hallgat, mint Maggie. Megvan benne Marge kedvessége is, mindannyiunk örömére.”

Matt Groening azonban leginkább Bart karakterével azonosul. A Rolling Stone-nak adott interjújában Groening úgy jellemezte a benne lakozó Bartot, mint „…egy tipikus vadhajtás. Bart az az ember, aki kisfiúként hosszú órákat töltött igazságtalanul az igazgatói irodában felnőttkori bosszúját érlelve”.

Bart Simpson lett volna a főszereplő

A Simpson család története főleg a családfő, Homer körül zajlik. Eredetileg nem ő lett volna a sorozat főszereplője, a hangsúlyt inkább az apa-fiú konfliktusra élezte volna ki Groening, aki így számolt be erről: „Úgy írtam meg őket eredetileg, hogy Homer egy hirtelen haragú figura, Bart pedig egy tanácstalan kis bunkó, aki valami furcsa módon csak arra hajt, hogy bajt okozzon.”

Groening karakterrajza szerint Bart az egyetlen, akiben felmerül, hogy normálisnak lenni unalmas, ezért az ő hozzáállása inkább a móka és a kaland keresése. A névválasztásról csak annyit tudunk, hogy a karakter teljes neve Bartholomew Jojo Simpson, közismertebb nevén Bart, ami az angol „komisz” (brat) szó anagrammája.

Zárógondolatként pedig felfedjük a titkot a Simpson név eredetéről is. Groening úgy gondolta, hogy a Simpson vicces név, mert benne van a „simp” szó, ami az „együgyű” rövidítése.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.