A Simpson család tényleg létezik a való életben is? Mesél az ötletadó Groening család

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Simpson család szereplőinek megalkotása nem szakadt el teljesen a valóságtól. A rajzfilmsorozat kitalálója, Matt Groening hirtelen ötlettől vezérelve használta fel rokonai neveit, amikor 1987-ben bemutatta elképzelését a Fox producereinek. A nevek végül hozzáragadtak a karakterekhez, és a televíziózás történetének részévé váltak, egyfajta furcsa álhírnevet szerezve a Groening család tagjainak.

A Simpson család 2018-ban nyerte el minden idők leghosszabb tévésorozatának címét, azóta pedig már túl van a 717. epizódon is, és még egy évad biztosan vár ránk. A több mint 30 év tévés szereplés után a furcsa sárga figurák szinte már rokonként köszönnek be otthonunkba nap mint nap. A sorozat népszerűségét annak köszönheti (főleg a tengerentúlon), hogy abszurditását leszámítva egy klasszikus, amerikai középosztálybeli család életét feldolgozó sitcom receptjét követi, karaktereivel minden korcsoportnak lehetősége van kapcsolódni.

Hitelességének a valóságra való azonnali reflektálás adja meg a fő bázisát. Keveset tudunk viszont arról, hogyan és kiről mintázva indultak el a hírnév útján a szereplői. Annyi bizonyos, hogy Homer, Marge, Lisa és Maggie a való életben is egy családként tengette napjait.

A Simpson család legtöbb tagja a Groening család tagjairól kapta nevét

Matt Groening DNS-e mindenütt ott van a sorozatban. Volt, hogy szülővárosának utcáiról nevezte el karaktereit (Flanders, Lovejoy stb.). De ő kérte fel a több mint 100 filmzenét jegyző Danny Elfmant is az ikonikus főcímdal megkomponálásához. Sőt Groeningnek köszönhető, hogy bár karakterei nem öregszenek 34 éve, de rajzfilmes életük a fizika törvényei szerint zajlik.

A legszorosabb szál mégis az, hogy Groening a saját családtagjainak neveit adta a legfőbb karaktereknek. Bartot leszámítva a Simpson család minden tagjának van egy valós megfelelője. Groening apját valóban Homernek hívták, és van két nővére, Lisa és Maggie. És bár Marge Simpson teljes keresztneve Marjorie, Groening édesanyjának, Margaretnek a neve is Marge-ra rövidíthető.

„Néhányan, amikor rájönnek, elkezdenek sztárolni” – nyilatkozta Lisa Groening a Seattle Timesnak 2007-ben. „Ez persze nagyon furcsa. Ilyenkor mindig elmagyarázom, hogy semmi közöm a sorozat létrehozásához… és nem vagyok Lisa Simpson.”

Groeningék egyáltalán nem hasonlítanak animációs másaikra

Nem meglepő, hogy Groeningék a Simpson család révén szereztek némi ismertséget, azon viszont csodálkozunk, hogy mennyire kevés szerepük volt a karakterek személyiségének megformálásában. A valóság az, hogy a Groening család egyáltalán nem hasonlít a Simpson családhoz. Homer Groening például nem egy kopasz futóbolond volt, aki rendszeresen szekálta a fiát. Ehelyett egy kedves és gondoskodó apát ismerhettek meg személyében, aki a második világháborúban repülőgép-pilóta volt, utána írással, reklámmal és filmkészítéssel kereste kenyerét. Ráadásul 1996-ban bekövetkezett haláláig dús hajkoronát viselt.

Arról, hogy apja hogyan fogadta a róla mintázott karaktert, Groening így mesélt:

„Imádta a sorozatot. Az egyetlen dolog, amit mondott, hogy 

Homer soha, de soha nem lehet gonosz a feleségével!

Ez megfelel annak, ahogyan az anyámmal bánt. Nagyon kedves volt vele. Tiszteletben tartottam a kérését, mert jó tanácsnak véltem.”

Groening apja iránt érzett tiszteletét azzal is igyekezett kifejezni, hogy elsőszülöttjét Homernak keresztelte.

Margaretről, Lisáról és Maggie-ről is elmondható, hogy a valós életben sem megjelenés, sem viselkedés alapján nem hasonlít a képernyőn látottakhoz. Egyedül Matt Groening az, aki minden Simpson családtagból hordoz személyiségjegyeket.

„Megvan benne Homer bolondos butasága és az érthetetlen dühkitörések” – jellemezte testvérét Lisa Groening. „Ő is olyan nyavalygós, tini lázadozó, mint Bart. Határozottan képes olyan mindentudó lenni, mint Lisa. De sokszor inkább bölcsen hallgat, mint Maggie. Megvan benne Marge kedvessége is, mindannyiunk örömére.”

Matt Groening azonban leginkább Bart karakterével azonosul. A Rolling Stone-nak adott interjújában Groening úgy jellemezte a benne lakozó Bartot, mint „…egy tipikus vadhajtás. Bart az az ember, aki kisfiúként hosszú órákat töltött igazságtalanul az igazgatói irodában felnőttkori bosszúját érlelve”.

Bart Simpson lett volna a főszereplő

A Simpson család története főleg a családfő, Homer körül zajlik. Eredetileg nem ő lett volna a sorozat főszereplője, a hangsúlyt inkább az apa-fiú konfliktusra élezte volna ki Groening, aki így számolt be erről: „Úgy írtam meg őket eredetileg, hogy Homer egy hirtelen haragú figura, Bart pedig egy tanácstalan kis bunkó, aki valami furcsa módon csak arra hajt, hogy bajt okozzon.”

Groening karakterrajza szerint Bart az egyetlen, akiben felmerül, hogy normálisnak lenni unalmas, ezért az ő hozzáállása inkább a móka és a kaland keresése. A névválasztásról csak annyit tudunk, hogy a karakter teljes neve Bartholomew Jojo Simpson, közismertebb nevén Bart, ami az angol „komisz” (brat) szó anagrammája.

Zárógondolatként pedig felfedjük a titkot a Simpson név eredetéről is. Groening úgy gondolta, hogy a Simpson vicces név, mert benne van a „simp” szó, ami az „együgyű” rövidítése.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.