Mesebeli élmény a magyar kastélyokban és várakban sétálni, különösen az év végi ünnepi hangulatban. Most kilenc varázslatos helyszínt mutatunk.
A kastélyokról szóló történetek a mesekönyveket és a történelemkönyveket is megtöltik, talán éppen ettől olyan különleges az épületek hangulata, hogy a valós események gyakran keverednek a hozzájuk kapcsolódó legendákkal. Változatos a méretük, megjelenésük évente emberek millióit vonzza és varázsolja el, az év végi ünnepi időszakban pedig fokozottan igaz, hogy mesebeli látványt nyújtanak.
A mai ünnepélyes megnyitó után holnaptól várja a bajnai Sándor–Metternich-kastély a látogatókat. A 17. századi vadászkúrián minden generáció alakított, végül gróf Sándor Móric a 19. századi főúri kúriából kastélyt építtetett, hogy feleségének, Metternich Leontinának a kedvében járjon. A Hild József építész tervezte látványos épületet Ördöglovas kastélynak is nevezik a gróf után, akinek lovasbravúrjai Európa-szerte ismertek voltak.
„Ez nem ember, ez egy ördög” – mondták róla Angliában, miután Sándor Móric több világcsúcsot is felállított akadályugrásban. A legenda úgy tartja, hogy saját kastélya erkélyéről is leugratott, és a történetek szerint a kastélyban is gyakran lovon járt.
A bajnai kastélyt még nem tudjuk megmutatni ünnepi pompájában, másik kilenc történelmi helyet viszont igen.
1. Nádasdladány: Nádasdy-kastély
Mintha egy Jane Austen-díszletben sétálnál, igazi romantikus mesekastély, amelyet egy közel 20 hektáros angolpark vesz körül.
A kis Fejér megyei település, Sárladány a 19. század közepén kapta új nevét, amikor gróf Nádasdy Lipót megvásárolta a birtokot, majd kérelmezte a falu átnevezését Nádasdladányra. A gróf fia, Nádasdy Ferenc és ifjú felesége, Zichy Ilona együtt tervezték meg családi otthonukat, azonban a grófné korai halála beárnyékolta az építkezést. Az 1500-as évek angol és skót mintára épült kastélyban Ilona minden bútora és tárgya oda került, ahová ő maga szánta. A gyászoló gróf pedig olyan hűséggel élt a kastélyban, mintha szeretett Ilonája bármely pillanatban betoppanhatna. A most észrevehető, úgynevezett Tudor-stílusjegyeket Nádasdy Ferenc álmodta meg, 1873-ban választotta ezt a fajta gótikus megjelenést az átépítés során, a legendárium szerint azért, mert úgy hitte, Angliából származik a Nádasdy család.
A kastély és parkja a 2018 és 2021 között lezajlott rekonstrukciónak köszönhetően nem csupán megújult és megszépült, de történetében először minden olyan tere megnyílt a látogatók előtt, ahol egykor a Nádasdy család élte mindennapjait.
2. Sirok: Siroki vár
A Bük és Mátra fölé emelkedő várat egy sziklatömb tetejére építették elődeink. Ezt az igazán különleges erődítményt egy helyenként meredek túraútvonalon lehet megközelíteni, a hegy gyomrában kialakított üregekből és a szerteágazó kazamatarendszerből titokzatos ablakok nyílnak a várhoz vezető útra.
A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket alakítottak ki, ezek is bejárhatók, felfedezhetők. Az erődítmény legősibb része a felső várban található lakótorony, erre épült az öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Az egykori erősség hétköznapi életének ma is látható lenyomatai a hajdani istálló, a gabonatároló verem és az ivókút. A várhegyen álló várromból kitekintve elképesztő panorámában gyönyörködhet az, aki felkaptat a hegytetőre.
3. Somogyvár: Szent László nemzeti emlékhely
Ez a Balaton déli partjától 26 km-re fekvő romantikus középkori romterület az apátságot alapító, Szent László királyunk történetét mutatja be, az emlékhely modern látogatóközpontjának interaktív eszközei segítségével.
Szent László királyunk alapította hazánk egyik legtekintélyesebb monostorát Somogyváron. Az évszázadokon keresztül virágzó apátságra ma már csak a romterületen megmaradt falak emlékeztetnek. A látogatóközpont tárlatának megtekintése után az apátsági romterület egy lépcsős erdei sétaúton közelíthető meg, ahol a háromemeletes kilátóból nemcsak a monostor kirajzolódó teljes alaprajza, de a lélegzetelállító panoráma is megcsodálható. A legendákat hallgatva újra életre kelnek a romos falak.
4. Edelény: L’Huillier–Coburg-kastély
Még a képeken is hatalmas az edelényi kora barokk épület, amely egyben Magyarország legnagyobb kastélya.
A Bódva folyó szigetére épített kastélyegyüttes és a park régi pompájában várja a látogatót. Mesés falfestményekkel díszített helyiségei teszik különlegessé ezt a műemléket, ebben a kastélyban látható Magyarország egyik legnagyobb összefüggő rokokó falképsorozata.
A kastély építtetőinek és lakóinak történetével látványos 3D-s játékfilmen keresztül ismerkedhetsz meg, vagy részt vehetsz tematikus hétvégeken is, és bátran tervezhetsz szabadtéri programot a kastélyt övező mintegy 12 hektáros parkban.
5. Füzérradvány: Károlyi-kastély
Igazi mesebeli fenyősoron áthaladva jutunk el a kastélyig, de már messzebbről is látszik a különleges, nyolcszög alaprajzú tornya, amit Károlyi Ede, a radványi birtok örököse maga tervezett.
1846 tájától 1877-ig Ybl Miklós és a gróf saját tervei alapján historizáló stílusban építtette át a korábban itt álló épületet. 1938-tól a kastélyban a részben a vadászsportra alapozott „kastélyszálló” működött, ami kifejezetten újszerű gondolatnak számított az 1930-as évek Magyarországán, noha európai előképei szép számmal voltak, főképp angol vidéki kastélyokban.
Külső jegyeiben a historizmus korát idézi az épület, belül viszont az itáliai reneszánsz termekben sétálhatsz. A kastély parkja a patakon átívelő híddal varázslatos hangulatot áraszt.
6. Ozora: Pipo-várkastély
Itt aztán átélheted a reneszánsz udvarok hangulatát, minden kellék adott: vadszőlővel befuttatott belső udvar, életnagyságú lovaskatona-szobor, díszes trónterem, reneszánsz konyha, fegyvergyűjtemény vezeti el a látogatót a lovagok korába.
A firenzei kereskedőcsalád sarja, Filippo Scolari, vagy ahogy Magyarországon nevezték, Ozorai Pipo építtette. A kívülről puritán épület hajdan szabályos négyzet alakú alaprajzával, reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A felújított reneszánsz várkastélyban minden évszakban színes programok és élmények sora várja az idelátogatót. Bebarangolható a belső udvar és az emeleti történeti termek, ahol Pipo hitvesének hálószobája, a díszes trónterem, a reneszánsz ebédlő, valamint a vár felszentelt kápolnája is látható. A várkastélyban öt vendégszoba foglalható. Az ódon falak között valóságos várkapitánynak érezheti magát a szállóvendég és a látogató.
7. Dég: Festetics-kastély
Ha a dégi kép ismerősnek tűnik, talán azért van, mert a kastély és a festői angolpark népszerű filmforgatási helyszín, például a Kincsem című magyar kalandfilm több jelentét is itt vették fel.
A dégi Festetics-kastély hazánk jelentős klasszicista együttese, egyben egyik legkorábbi klasszicista kastélyunk. Portikuszos középrésze nagyon hasonló a budapesti Nemzeti Múzeuméhoz, és a hasonlóság nem véletlen, hiszen mindkettőt – és a kastélyhoz tartozó narancsházat is – Pollack Mihály tervezte.
A kastély előtt terül el Magyarország egyik legnagyobb angolparkja, amely akkora, mint a Central Park. A parkban ősfák és növényritkaságok láthatók
A kastély parkja az épület felújítása alatt is zavartalanul látogatható.
8. Majkpuszta: Esterházy-kastély, Kamalduli remeteség
A fővárostól 75 km-re fekvő Majkpusztán a 18. században telepedtek meg a kamalduli rend hallgatási fogadalmat tett remetéi. Az Európában egyedülálló módon fennmaradt épületegyüttes az erdő közepén terül el, nem messze egy romantikus hangulatú tótól.
Gróf Esterházy József építtette a remeteséget, a középen egykoron állt templom alapjait 1753-ban tették le. A templomtorony körül tizenhét puritán cellaház és az egykori kolostor, későbbi Esterházy-kastély épülete őrzi a valaha itt élt remeték emlékét. A fallal körbezárt terület apró házai arisztokrata családok adományaiból épültek, ezt a házak főhomlokzatán látható családi címerek jelzik. A kolostorban korhű módon berendezett helyiségeken keresztül megismerhető a remeték élete. A különös nyugalmat árasztó falak között sétálva átélhető a hallgatásban élő szerzetesek békéje, amit az ünnepi hangulat csak tovább fokoz.
9. Tata: Esterházy-kastély
A tatai Öreg-tó partján, a vár szomszédságában az Esterházy-kastély egykor több jelentős diplomáciai eseménynek is otthont adott, ez még ma is kiemelt rangot kölcsönöz a műemlék épületnek. Uralkodók látogattak ide, mint I. Ferenc császár és király, I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár és IV. Károly császár és király. Katonák százai vonultak el falai előtt, míg a hadvezérek (pl. a szabadságharc idején Görgey Artúr) a kastélyban tartottak haditanácsot.
Az épület 1760-es évek második felében készült el, 1945-ig az Esterházy család birtokában volt. A város a Tata–gesztesi uradalom birtokközpontjaként a tulajdonosok számára kiemelt jelentőséggel bírt. A kastélyt folyamatosan lakták, sőt uralkodói vendégeket is fogadtak itt. A kastélyépület egy nagyszabású kompozíció része, amelybe a tatai várat, sőt az Öreg-tavat is belekomponálta az épület tervezője, Fellner Jakab. A kastély kertjében Schweiger Antal szökőkútszobra, a vízköpő delfin mellett Amphitrité, a szépséges nimfa alakját mutatja (1785). Ez a szobor lett a hosszú idő után újjászülető kastély szimbóluma, valamint az épületben látható „Béke szigete” címet viselő kiállítás jelképe.
