Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokan sokféleképpen szeretnek borzongani, félni, megijedni, és erre egész iparágak épülnek. A félelemre vágyóknak azonban nem is kell feltétlenül ezekhez az iparágokhoz fordulni, elég, ha kirándulnak egyet kis hazánkban.
Már gyerekkorunkban szeretjük riogatni magunkat a táborokban különböző szellemidézésekkel, és sok esetben a borzongás utáni vágy felnőttkorban is megmarad. Mondhatnánk, rejtély, hogy miért szeretünk ennyire félni, de nem az.
Somogyi Kata pszichológus szerint „a félelem és az izgatottság esetében ugyanaz a pszichológiai reakció megy végbe a szervezetben: nehéz megmondani egy ziháló, kitágult pupillájú illetőről, hogy most épp fél, avagy izgatott” – mondja a szakértő. A pszichológus úgy gondolja, ugyanazért szeretünk szándékosan és tervezetten félni, amiért hullámvasutazni. „Ekkor is úgymond kontrollálva van az izgalom, hiszen tudjuk, mikor van vége. Ráadásul minél többször szállunk fel rá, annál jobban tudjuk kontrollálni ezt az izgalmat.”
Azoknak pedig, akik nemcsak félni és hullámvasutazni szeretnek, hanem kirándulni is, öt olyan magyar helyet hoztunk, amelyet bátran felkereshetnek, ha szeretnének kísértetekkel találkozni.
1. Derenk, a szellemfalu
A középkori eredetű település 1720-ra egyszer már teljesen elnéptelenedett, ekkor az Esterházyak szervezett betelepítésbe kezdtek, a tájat pedig szepességi górál családok, vagyis lengyel jobbágyok vették birtokba. A helyi lengyelség teljesen sosem asszimilálódott, az itteniek zárt közösséget alkottak, olyannyira, hogy az innen elszármazottak még a mai napig őrzik az archaikus, lengyel fordulatokat a nyelvükben. A falu sorsa végül 1943-ban pecsételődött meg. Horthy Miklós kormányzó a település határában medvéskertet szeretett volna nyitni, és hogy nyugodtabban vadászhasson, a környező településekre kezdte csábítani a lakosságot. Persze cél volt az erős közösség fellazítása is. A település pedig gyakorlatilag megszűnt létezni, az itt élő górálok szétszóródtak a környező falvakban.
2. Kripta-villa, Fonyód
Fonyód egyik látványossága a Kripta-villa, aminek pont olyan bizarr a története, mint amilyen a neve. Abrudbányai-Rédiger Ödön ugyanis annyira szerette az esküvő előtt elhunyt menyasszonyát, Magdust, hogy 1941-ben – már családos emberként – emlékvillát építtetett egykori szerelmének.
A pazar helyre épített, mediterrán stílusú épületben helyezte el márványból kifaragott nászágyukat, rajta a néhai menyasszony és saját maga fekvő másával. A villába kerültek volna Magdus hamvai is, ám a háború meghiúsította a tervet.
Az épület felújítását követően itt helyezték el a fonyódi születésű, 1986-ban tragikusan elhunyt szépségkirálynő, Molnár Csilla mellszobrát is 2017-ben. Úgy tartják, aki ellátogat ide, annak a szerelme sosem múlik el.
3. A kőbányai pincerendszer
Kőbányán, az egykori sörgyár területén még le lehet jutni abba a titokzatos járatrengetegbe, amelyet a korábbi kőbányából alakítottak ki. A kőbányászat a 19. század végén szűnt meg teljesen. Később a sörgyár hűtésre és tárolásra használta a pincerendszert, majd a II. világháború alatt titkos repülőgép-összeszerelő üzemként és óvóhelyként funkcionált, utoljára pedig gombát termesztettek benne. A félhomályos helyiségek évtizedek ipari tevékenységének emlékét őrzik.
4. Siroki vár
Talán a leghíresebb szellemjárta várunk. Több legenda is fűződik a siroki várhoz, de a legismertebb Kompolt Gizella szomorú története, aki sosem mosolygott, ellenben jól bánt a fegyverekkel. A végzet azonban nem kerülte el: egyik nap hét vitéz kért bebocsátást a várba, akik közül az egyikbe rögtön beleszeretett Gizella. A vitéz viszonozta az érzéseket, azonban a másik hat férfi is igényt tartott a nő kezére. Egyik éjjel küzdelem alakult ki a férfiak között, amelyben Gizella szerelme is meghalt. Gizella bánatában megölte a vitézt, aki szerelme halálát okozta, majd levetette magát a vároromról a mélybe. Állítólag a mai napig visszajár kísérteni fehér ruhájában, vörös hajával: napnyugta után jelenik meg, a mélybe veti magát, őt pedig követi a hét vitéz szelleme.
5. Szellemkápolna a Szent György-hegy lábánál
Kissé hátborzongató, ám nagyrészt inkább szomorú látványt nyújt a kis kápolna, amely teljesen elhagyatottan áll a Szent György-hegy lábánál. A sejtelmes hangulatú, romos kápolna történelmi értéke jelentős: Ify Lajos fonyódi plébános otthona volt az Emmaus birtokon, aki remeteként élt itt egészen 1967-ben bekövetkezett haláláig. Ha Kisapáti felől túrázunk a Szent György-hegyre, láthatjuk a remetelakot, amint magányosan omladozik a hegyoldalban.
