5 ok, amiért Karikó Katalinnak kellett volna kapnia a Nobel-díjat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Washington Post szerint Karikó Katalint a világ megmentőjeként kellene ünnepelni. Mi is így gondoljuk, és el is mondjuk, hogy miért a magyar biokémikusnak, kutatóbiológusnak, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjének drukkoltunk.

Hatalmas várakozás előzte meg a Nobel-díj kiosztását, ugyanis felcsillant a remény, hogy esetleg egy nő, esetleg egy magyar nő, és esetleg egy olyan tudományos fejlesztés kapja az elismerést, aminek köszönhetően a Covid ma kevesebb áldozatot szed világszerte.

Karikó Katalin ma nem kapta meg az orvosi Nobel-díjat, de érdemei elévülhetetlenek, hiszen hozzájárulása az mRNS-kutatásokhoz, valamint annak az oltásokban és az orvostudományban való alkalmazásához alapvető fontosságú. És ez akkor is így lesz, ha holnapután sem az ő nevét olvassák fel, amikor a kémiai Nobel-díjakat osztják.

5+1 dolog, amit feltétlenül tudj Karikó Katalinról:

  1. Biológusdiplomáját Szegeden szerezte, kutatómunkáját is itt kezdte, de létszámleépítés miatt az Egyesült Államokban folytatta, jelenleg amerikai–magyar állampolgár.
  2. Korát megelőzve és jóval a Covid előtt, 1993-ban ért el áttörést az mRNS-technológiában. A Pennsylvaniai Egyetem orvosi karán kutatott, amikor elérte, hogy a hírvivő RNS- (messenger RNS-) molekulák, amelyek a sejteket proteinek legyártására utasítják, mesterségesen előállítva is stabilak maradjanak.
  3. 2004-ben kollégájával, Drew Weissmann-nal szabadalmat jegyeztettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazásra. Ezt vette meg 2011-ben a BioNTech, illetve a Moderna.
  4. 2018-ban a Pfizerrel közösen kezdtek ezen a technológián alapuló oltást fejleszteni, tehát a koronavírus megjelenésekor azonnal elkezdődhetett a vakcina tesztelése, 2020 végén pedig széles körű felhasználása.
  5. Karikó Katalin és Drew Weissman munkásságát sokáig csak a szűkebb tudományterület művelői ismerték, és a Covid kellett ahhoz, hogy a tudományos világ elismerje kutatásaik fontosságát.

Ehhez képest a magyaroknak okkal jelentett csalódást, hogy napjainkban, amikor minden a Covidról szól, a Nobel-díjat David Julius és Ardem Patapoutian kapta a hőmérséklet és az érintés receptorainak felfedezéséért.

Tudtad? Karikó Katalin Szegeden született lánya más területen eredményes, Francia Zsuzsanna (Susan Francia) kétszeres olimpiai bajnok és ötszörös evezős világbajnok, méghozzá amerikai színekben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kitzinger Szonja
Kitzinger Szonja
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.