Ki írta a karácsonyi történeteket? – Kvíz!

Olvasási idő kb. 1 perc

Mindenkinek van legalább egy kedvenc karácsonyi története, amit gyerekkorában hallott, vagy éppen ő mesélt a saját gyerekének. Te még emlékszel rá?

Kinek a nevéhez fűződik a Karácsonyi ének? Ki keltette életre a múminokat? És kinek köszönhetjük a kis gyufaáruslány történetét? Te tudod? Járj utána kvízünkkel! 

Indulhat a kvíz 10 kérdéses játék
1. kérdés
Pettson karácsonya
Mauri Kunnas
Astrid Lindgren
Sven Nordqvist
2. kérdés
Diótörő és egérkirály
E. T. A. Hoffmann
Johann Wolfgang von Goethe
Franz Kafka
3. kérdés
Téli rege
Miguel de Cervantes
William Shakespeare
Geoffrey Chaucer
4. kérdés
A fenyőfa
Edgar Allan Poe
Hans Christian Andersen
Oscar Wilde
5. kérdés
A Mikulás-expressz
Chris Van Allsburg
Frances Hodgson Burnett
Lewis Carroll
6. kérdés
Anne karácsonya
Louisa May Alcott
Emily Brontë
Lucy Maud Montgomery
7. kérdés
Karácsonyi ének
Charles Dickens
Arthur Conan Doyle
Mark Twain
8. kérdés
Varázskalap a Múminvölgyben
Sofi Oksanen
Väinö Linna
Tove Jansson
9. kérdés
A kis gyufaáruslány
Jead de La Fontaine
Grimm fivérek
Hans Christian Andersen
10. kérdés
Panov apó karácsonya
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Alekszandr Szergejevics Puskin
/ találat - ez %
Összes kvíz
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.