Nyakunkon a hosszú, őszi esték és az esős délutánok, amiket legszívesebben egy finom tea és egy jó történet társaságában töltünk. Letehetetlen, gondolatébresztő könyveket ajánlunk, amikért még a kedvenc sorozatainkról is érdemes lemondani.
Olvasd el Mona Awad lebilincselő regényét képzeletről és valóságról, Margaret Atwood science fictionjét egy lehetséges jövőről, Miriam Toews valós eseményeken alapuló könyvét, Sylvia Plath nyomtatásban először megjelent novelláját vagy Greta Thunberg és családja történetét az Aspergerről és a klímaharcról.
1. Mona Awad: Nyuszika
Mona Awad, az Antilányregény írójának könyve lehetne egy az egyetemisták hányattatott iskolaéveiről szóló regények közül. Mégsem az, de hogy erre fény derüljön, lehetőséget kell adni a történetnek. Samantha egy elit egyetem írásművészeti mesterképzését tapossa. A magánélete romokban, az ihlet messziről elkerüli, ráadásul egy szemináriumra kerül a magukat Nyuszikáknak szólító, négytagú, tündibündi lánycsoporttal, akik – úgy tűnik – minden szempontból tökéletesek. A lányt egyszerre taszítják és vonzzák, és amikor meghívót kap hírhedt Szutyok Szalonjukba, úgy dönt, csatlakozik hozzájuk. A regény innentől vesz izgalmas fordulatot: férfivá vált nyuszik tűnnek fel a színen, akik néhány fogyatékosságtól eltekintve kiköpött romantikus költők, görög hősök vagy hollywoodi színészek. Nemcsak Samantha, de az olvasó is egyre nehezebben tesz különbséget a könyvbéli valóság és képzelet között. Úgy tűnik, az egyetlen biztos pont a két lábbal a földön járó Ava, Samantha legjobb barátnője.
A Nyuszika az ősz letehetetlen olvasmánya. Izgalmas, fordulatos, magával ragadó és elgondolkodtató. Olyan könyv, aminél sokkal meghatározóbb a sodró történet által kiváltott hatás, mint maga a történet. Az olvasóban is ugyanaz zajlik le, mint Samanthában: hiába próbálja kibogozni az eseményeket, azok egyre kuszábbá válnak. Mona Awad regénye arra tanít, hogy milyen veszélyes lehet, ha a szorongásaink alkotta elképzelések formálják az életünket.
2. Margaret Atwood: Guvat és Gazella
A Guvat és Gazella nemcsak azoknak kötelező olvasmány, akik tűkön ülve várják A szolgálólány meséje következő évadát, hanem mindenkinek, aki a 21. században él. Margaret Atwood a MaddAddam-trilógiát még 2013-ban írta, most viszont új köntösben, egyre inkább érvényes tartalommal került az olvasók elé. Az első kötetben egy Hóember nevű figurával ismerkedhetünk meg, aki egy posztapokaliptikus világban él, és olyan emberszerű lények veszik körül, akik tökéletes társadalmi rendszerben élnek, gyönyörűek, hibátlanok, és képesek önmagukat és másokat dorombolásukkal gyógyítani, a ronda, ráncos és büdös Hóembert mégis vallásos hódolattal veszik körül. A férfi visszaemlékezéseiből derül ki, mi történt a bolygón, és kik az ő titokzatos társai, akikkel – valószínűleg – teljesen egyedül maradt.
Margaret Atwood regénye is olyan könyv, amiről nehéz anélkül beszélni, hogy lerántanánk a leplet a történet fordulatairól. Ez a zseniálisan megírt science fiction olyan sürgető témákat feszeget, amelyek a klímaválság küszöbén nem is lehetnének aktuálisabbak. Vajon mire képes az ember, ha a bolygó megmentéséről van szó? Belenyúlhat-e a természet rendjébe? Rendelkezhet-e egyetlen személy az emberiség sorsa felett? Vagy lehet, hogy az emberek ideje már leáldozott?
3. Miriam Toews: Nők beszélgetnek
Európa Könyvkiadó, 3299 forint
Vannak olyan nők, akik szerencsés körülmények közé születtek, akik nincsenek alárendelve a férjüknek, akiknek nem kell gyereket szülniük ahhoz, hogy a társadalom értékes tagjai lehessenek, akik dönthetnek a saját sorsuk felől. Ők hajlamosak abba az illúzióba ringatni magukat, hogy miután a szüfrazsettek kivívták a nők szavazati jogát, végleg búcsút intettünk a patriarchális rendszereknek. Miriam Toews regénye rávilágít arra, hogy ettől még mindig nagyon messze járunk. Könyve megtörtént esetet dolgoz fel.
Bolíviában egy menonita településen 2005 és 2009 között asszonyok, nők és gyerekek ébredtek zúzódásokkal tele, sajgó testtel, vérezve. A helyiek úgy vélték, a támadások tettesei démonok vagy ártó szellemek voltak, és a Sátán így büntette meg a nőket bűneikért. Mások azt gondolták, hogy a nők így próbálják leplezni házasságtörésüket, vagy egyszerűen csak figyelemre vágynak. Végül kiderült, hogy a támadások mögött a kolónia nyolc férfitagja állt, akik az állatokon használt nadragulyapermettel kábították el áldozataikat, majd megerőszakolták őket. A bolíviai bíróság csak 2011-ben nyilvánította bűnösnek és ítélte börtönbüntetésre őket. A támadások két évvel később folytatódtak. Miriam Toews egy fiktív gyűlést idéz meg, amin két család bántalmazott asszonyai és lányai mérlegelik további lehetőségeiket, és lassan rájönnek, hogy sokkal függetlenebbek és értékesebbek, mint ahogyan addig gondolták.
4. Sylvia Plath: Az üvegbura, Mary Ventura és a Kilencedik királyság
Európa Könyvkiadó, 3699 forint
Sylvia Plath Az üvegburáját már több mint hatvan éve olvashatjuk: Esther Greenwood előtt csodás karrier áll, ösztöndíjat kap egy jónevű iskolába, megnyeri egy divatlap pályázatát, New Yorkba kerül, mégsem találja a helyét. Hamarosan diagnosztizálják betegségét, de az állapotán elektrosokk-terápiával rontanak. Ugyan a könyv utolsó mondatai bizakodó befejezésről árulkodnak, Az üvegbura Sylvia Plath önéletrajzi ihletésű regénye, és az írónő még könyve megjelenésének évében öngyilkos lett.
Ezúttal a régi történet mellett egy új Plath-novellát is megismerhetünk. A kötetbe az eddig magyarul nem olvasható Mary Ventura és a Kilencedik királyság is bekerült, ami igazi irodalmi csemege a rajongóknak. A rövidke novella egy lányról szól, aki a bizonyos Kilencedik királyságba tartó vonatra száll. „Az a tagadás királysága, a fagyott akaraté. Ha odaér a Kilencedik királyságba, nincs visszatérés” – mondja utastársa. A szimbolikus történet szólhat a döntéseinkről és azok következményeiről, a sors és az egyéni akarat egymásnak feszüléséről.
+1 Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata és Malena Ernman: Ég a házunk
2018. augusztus 20-án a tizenöt éves Greta Thunberg kezében egy táblával, hóna alatt röpcédulákkal kiült a svéd parlament elé, és három hétig tartó iskolasztrájkba kezdett, mert úgy érezte, ez az egyetlen módja annak, hogy felhívja a vezetők figyelmét a klímaváltozás sürgető problémájára. Akkor még talán nem sejtette, hogy lavinát indít el, hogy a világ diákjai mellé állnak majd, és hogy ő lesz a bolygó jövőjéért küzdő mozgalom arca.
Az Ég a házunk a Thunberg–Ernman család története Greta édesanyja, Malena tolmácsolásában, aki ír azokról az évekről, amikor mindkét lányánál ADHD-t és Aspergert diagnosztizáltak, a küzdelmekről, amiket otthon és a világgal szemben kellett kiállniuk, Greta céljáról, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozásra és azokra a tudományos tényekre, amik az egész emberiségre végzetes hatással lehetnek, ha nem változtatunk.
