Ez a növény menti meg a világot az éhezéstől?

Olvasási idő kb. 3 perc

A világ legnagyobb, fán termő gyümölcse, a jackfruit hatalmas, tápláló, vitamindús gyümölcs, amely a húst és a lisztet is képes lehet pótolni. Egyes szakértők szerint részben ez a növény oldja meg a jövőben ránk váró élelmiszerhiány világméretű problémáját.

A Dél- és Délkelet-Ázsiában honos jackfruit lehet a modern keleti gasztronómia jolly jokere. Táplál és ellát vitaminokkal, használhatjuk friss gyümölcsként, édesség-alapanyagként, éretlenül leszedve pedig  íze és állaga miatt húspótlóként tesz jó szolgálatot. A lédús, édeskés ízű gyümölcs magja is felhasználható, a leggyakrabban lisztet őrölnek belőle. Mindehhez vegyük hozzá a jákafa gyümölcsének hatalmas méreteit: egy-egy rücskös termés akár 30-40 kilogrammos is lehet. Az exportált friss gyümölcshöz kicsit nehezebb hozzájutni, ám a legtöbb üzletben, drogériában az éretlen, húspótló változatot, azaz a gyümölcshúst megkaphatjuk felkockázva vagy konzervbe zárva – nálunk is.

Gyümölcs és hús egyszerre

A friss jackfruit nem csak hatalmas, kifejezetten ragacsos is. Számoljunk azzal, hogy összekenjük a konyhát, miközben rózsáira szedjük, és kezeinket is érdemes kesztyűvel védeni. Ha már sikerült feldarabolni, akkor az érett gyümölcsöt fogyaszthatjuk frissen, salátába keverve, sütemény-alapanyagként, egyedi íze az ananászéhoz, a banánéhoz, a mangóéhoz és az őszibarackéhoz hasonlít. Az éretlenebb példányok semleges ízvilágú, szálasabb gyümölcshúsát ugyanúgy szeletelhetjük, pácolhatjuk, fűszerezhetjük, ahogy a húst. Mivel az állaga is hasonlít, ezért pörköltet, hamburgerhúst, curryt vagy épp bolognai szószt éppúgy készíthetünk belőle, ahogy azt megszoktuk. A gyümölcs belsejében rejlő magokat sem kell kidobni, magas tápértéküknél fogva értékes lisztet őrölhetünk belőlük. Ázsiában az itt felsorolt módszerek mellett sokféle módon használják a gyümölcsöt, üdítőt, mártást, csipszet és fagylaltot is készítenek belőle.

Csipsznek csinos, vajon finom is?
Fotó: Shutterstock

Tényleg megmenti a világot?

A jákafa 10-20 méter magasra nő, könnyű termeszteni. Ázsián kívül Floridában, Hawaiin, és Ausztráliában is megterem, túl sok vizet sem igényel, és egyetlen fa egy évben 100-200 gyümölcsöt érlel. A fatörzsből latexet, festéket nyernek ki, vagy fűrészárunak használják. Mindenképpen értékes fáról van szó, amely viszonylag olcsón adhat nagy mennyiségű táplálékot. Szinte mindenki fogyaszthatja, aki nem szenved latexallergiában, ez esetben ugyanis a gyümölcs allergiás reakciót, rossz esetben anafilaxiás sokkot is kiválthat. Helyettesítheti a húst, a lisztet, a friss gyümölcs gazdag értékes vitaminokban, rostokban, antioxidánsokban. Ez döntő fontosságú lehet.

Olyan, mintha hús lenne.
Fotó: Shutterstock

A Világbank és az ENSZ jelentése alapján nagyon is időszerű azon gondolkodnunk, mivel pótolhatjuk a klímaváltozás, az emelkedő hőmérséklet és szélsőséges időjárási viszonyok által egyre nehezebben megtermelt gabonát vagy épp a kukoricát. A szakértők véleménye szerint megfelelő óvintézkedések és helyettesítő növények hiányában már a következő évtizedben is kitörhetnek háborúk az élelemhiány okán.

A jákafa termése talán megoldást nyújthat. Shyamala Reddy, az indiai Bengaluruban található Agrártudományi Egyetem biotechnológiai kutatója kisebb csodának tartja a gyümölcsöt. „Ha csak 10-12 rózsát eszünk meg egy gyümölcsből, a nap második felében már nem is kell ennünk, annyi tápanyaghoz jutunk” – jelentette ki. Indiában viszont hiába terem a jackfruit helyben, nem fogyasztanak belőle eleget, mert elkönyvelték a szegény ember gyümölcsének, ami 40-50 éve talán fontos táplálék volt, ma már azonban egy cseppet sem trendi. Bármelyik farmer inkább visz a piacra import almát, mint egy láda jackfruitot.

Csak Indiában a termés 75 százaléka megy veszendőbe. Mindez indokolatlan – véli Nyree Zerega növénybiológiai kutató professzor, a illinoisi Chicago Botanic Garden nevű füvészkert szakértője, aki Bangladesben tanulmányozta a jackfruit gazdasági hátterét. „Magas tápértéke mellett fontos kiemelni, milyen sokoldalú gyümölcs: a magok, az éretlen és az érett gyümölcshús is fogyasztható, de maga a fa is értékes. Csak nem használják fel” – nyilatkozta. Persze a jackfruit népszerűségét nem növeli az sem, hogy az érett gyümölcsnek sajátos, erős szaga van, s idővel fehér levet ereszt, azaz tárolása nem olyan egyszerű. Ám mindenképpen megér egy próbát, hiszen a jövőben a keleti élelmiszerhiány egyik megoldását kínálhatja. Lehet akármennyire is lenézett a „szegények eledele”, a következő években nagy szükségünk lehet rá.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.