Így készülnek a Dr. Martens bakancsok. Videó!

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy 3491 lelket számláló pindurka falu felelős a márka éves termelésének 1 százalékát kitevő Made in England kollekcióért. Videóra vették a folyamatot.

A több mint 115 éves épület az egyetlen angliai üzeme egyébként jelenleg a Martensenk, és pont úgy néz ki, ahogy az egy brit kis falu cipőgyárától elvárható: tele van olajos és rozsdásodó gépekkel, biztosítótűs tetoválásokkal feldíszített munkásokkal és dolgos varrónőkkel. A manufaktúrában 50-en dolgoznak egyébként, és 100 000 pár cipőt gyártanak le egy év alatt, ami természetesen elenyésző számú cipőt jelent csak a márka éves termeléséhez képest.

„Hányadika is van?”

Ahogy az az Insider videójából is kiderül, itt, Wollastonban gyártották le az első párat a márka 1460-as fantázianevű, nyolclyukú bakancsából. 1960 április 1-én, innen származik tehát az ikonikus bakancs meglepően snassz és unalmas neve.

A gyárban készült videóban a cipők létrejöttéhez vezető összes folyamat és ehhez szükséges gép felbukkan, ahogy az a néni is, aki ellenőrzi, letisztítja és egy kisollóval fazonra nyírja a cipőket. Ő persze csak az utolsó teremben aktiválja magát, előtte méretre vágják a cipőkhöz szükséges bőrdarabokat, ellenőrzik azok vastagságát, majd egy számtalan varrásmintát produkáló varrógépnek otthont adó teremben összevarrják azokat. A bakancsok tartósságáért felelős, 19. századi varrásmintát használó Puritan gépeikre szemlátomást különösen büszkék a gyárban.

De szépen lángol!

Ezután helyezik el a cipő formáját adó öntőmintákat és adják hozzá a jellegzetes sárga fűzővel a cipő aljához azt a műanyag komponenst, ami lehetővé teszi aztán, hogy ragasztó nélkül égessék rá a bakancsokra a talpakat. Ami messze a leglátványosabb folyamat: a forró fém szép lángokat produkál, ahogy összeolvasztják a talpat a bőrre varrt PVC alappal. A folyékonnyá vált műanyag részeket ezután bájos módon kézzel nyomják össze.

Az utolsó teremre elfogyott egyébként a névadással kapcsolatos puskapora a gyárvezetésre. Itt kerül sor a minőségellenőrzésre, a kiálló cérnadarabok levágására és a fűzők bebújtatására, az előző, az ott végzett tevékenységről elnevezett helyiségek – például a Kattogó terem - után már csak a „Cipő teremre” futotta a Martenseseknek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

CAARDI
CAARDI
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.