A hírek egyre több repülőgép-szerencsétlenségről számolnak be. A múlt héten például egy 113 főt szállító kubai repülőgép nem sokkal a felszállás után a földbe csapódott. Napokkal később is csak keveset tudunk arról, hogy pontosan mi történt a Cubana de Aviación 737-es gépével. A balesetet mindössze három utas élte túl, az ő állapotuk kritikus. A tragédiát követően a kubai hatóságok bejelentették, hogy kivizsgálják az ügyet, Mexikó szerint azt a chartercéget kell górcső alá venni, aki a gépet bérbe adta – írja a The Telegraph. Utánajártak a legfontosabb kérdéseknek, amelyek egy ilyen baleset után mindenkiben felvetődhetnek, például, hogy számít-e a gépek kora, vagy hogy miért hallunk mostanában annyi légikatasztrófáról. Lássuk!
Az öregebb gépek kevésbé biztonságosak?
A lezuhant gép egy 737-es Boeing, mely a gyárat majd' 40 éve hagyta el. 1979-ben szállították le első tulajdonosának, a Piedmont Airlinesnak, azóta számos légitársaságnál, de még az amerikai haditengerészetnél is megfordult. 2014 óta tartozott a Global Air flottájába (tőlük bérelte a kubai légitársaság a szerencsétlenül járt gépet).
Azonnal felvetődik a kérdés: az öregebb gépek vajon tényleg nagyobb valószínűséggel hibásodnak meg? Patrick Smith amerikai pilóta, és a Cockpit Confidential című könyv szerzője azt állítja, hogy minél öregebbek a gépek, annál jobban átvizsgálják őket: "Az ellenőrzési kritériumok egyre szigorúbbak. A kereskedelmi repülőgépek határozatlan ideig működtethetők - ami az egyik oka annak, hogy ilyen drágák -, gyakori, hogy 25 vagy még annál is több évig használják őket".
Nem ritka egyébként, hogy egy légitársaság 40 évnél hosszabb ideig is üzemben tartsa a gépeit. Európában is simán repked 30 éves Boeing 737-es. A British Airways flottájának átlagéletkora ugyan 13 év, de a legrégebbi darabjuk egy 747-es, ami 1990 óta van a tulajdonukban. Ezzel szemben például a fapados Ryanair flottájának mindössze 6 és fél év az átlagos életkora.
A szakértő állítja, hogy a repülőgépek koránál sokkal fontosabb, hogy mennyire tartják őket karban. Ha a gép öreg, és a karbantartás sem alapos, ott kezdődnek a problémák. "Ha egy 40 éves géppel szeretnél repülni a fejlődő országokban, a kockázat is nagyobb lesz" - mondja.
Miért van ennyi szerencsétlenség 2018-ban? Egyáltalán sok ez?
A Telegraph Travel arról számolt be januárban, hogy 2017 a legbiztonságosabb év volt a repülés történelmében. Az ASN (az a repülésbiztonsági hálózat, amely rögzíti a világ bármely részéről jelentett incidenseket) szerint tavaly mindössze 10 baleset történt, ami 44 ember halálát okozta.
2018-ban azonban már négy nagyobb katasztrófa is történt. Február 11-én a Saratov Airlines 703-as járata csapódott a fölbe, miután elhagyta Moszkvát. A fedélzeten 71-en vesztették életüket. Egy héttel később 66 ember halt meg, amikor az Iran Aseman Airlines 3704-es járata Yasul városára zuhant. A Bangla Airlines 211-es járatát pedig március 12-én Katmandu közelében érte az 51 életet követelő szerencsétlenség.
Ezek a számok azonban meg sem közelítik az előző évtizedek szerencsétlenséggel végződő baleseteinek számát, amikor évente több mint 1000 haláleset történt. 2005-ben 1056-an vesztették életüket, 1996-ban pedig még ennél is többen, 1924-en. A legtragikusabb év 1972 volt, amikor 55 járat balesete következtében 556 ember vesztette életét - ekkor még csak 9,5 millió gép indult útnak, míg 2017-ben már 37 millió.
A modern légi utazás rendkívül biztonságos. Az elmúlt öt évben a 7,5 millió felszállásból mindössze egy végződött halálos balesettel, amíg ez az arány 2013-ban még egy volt a 1,5 millióhoz.
“Az elmúlt évek statisztikája nagyon szép” - mondja David Gleave repülésbiztonsági szakértő. “Attól még nagyon messze vagyunk, hogy minden problémát kiküszöböljünk, de a repülés egyre biztonságosabbá válik, és a balesetek száma csökkenő tendenciát mutat.”
Veszélyes Kubában repülőre ülni?
A kubai légi közlekedés történelme nem mentes a tragédiáktól, bár nem szerepel a világ repülési szempontból legrosszabb 25 földrajzi régiója között. Az ASN 51 balesetet jegyzett fel, amelyek a Cubanával álltak kapcsolatban, beleértve az 1998-as szerencsétlenséget, amikor nyolcvan ember vesztette életét egy Tu-154-es fedélzetén. A karibi ország légi közlekedését tekintve a külügyminisztérium a karbantartásra irányuló aggodalmakra figyelmeztet, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ugyanakkor biztonságosnak nyilvánította a Cubanát.
A most lezuhant Boeing gépet a mexikói székhelyű Global Air adta bérbe a kubai nemzeti légi közlekedési vállalatnak. Egy nyugalmazott pilóta azt írta Facebookján, hogy nyolc évvel ezelőtt egy, a cégtől bérelt másik gép ismeretlen okok miatt eltűnt a radarról, bár később biztonságosan landolt. Egy másik pilóta, aki korábban itt dolgozott, azt mondta a mexikói Milenio nevű lapnak, hogy ő már korábban kifogásolta a repülőgépek karbantartását. A vállalat még nem fűzött megjegyzést ezekhez az állításokhoz.
David Gleave elmondása szerint számos tényező közrejátszhatott a tragédiában, de hozzátette: "Kubától elég nagy valószínűséggel számíthatunk balesetre. Ahol komoly a kereskedelmi nyomás, ott mindig problémák lesznek. A Cubana valószínűleg tudna modernebb repülőgépeket bérelni, ezek azonban biztosan drágábbak lennének. Vajon mik voltak a hatályos kereskedelmi szankciók, amikor meghozták a repülőgép bérlésére vonatkozó döntést?" Gleave kiemelte még, hogy a Cubanára nagy nyomás nehezedik. Akkor is el kell indítani a gépeit, amikor le kéne őket állítani – csak így tudják fizetni a működési költségeiket. Így aztán valószínűleg több biztonsági problémájuk is lesz.
