Street food forradalom: miért tüntettek a kajáskocsik?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Food truck tüntetésen jártunk: a kajáskocsisok azt követelik, hogy a bulinegyed utcái helyett oda parkolhassanak, ahol tényleg szükség van rájuk. Mondjuk a parkokba, hogy a minőségi hamburgert kézműves limonádéval öblíthesd le a játszóterezés után.

Galéria ikon

14

Galéria: Food Truck Show - Citadella
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

Gondolom nem mondok vele újat, hogy az utóbbi években tarol a street food: aki sikeres gyorséttermet akar üzemeltetni, az utcakajának hívja amit árul - akkor is, ha amúgy képtelenség lenne az utcán megenni a fogásait. A street food népszerűségével együtt jár a food truckok, vagyis a kajás kocsik térhódítása is. Árulnak hamburgert, rántott sajtot, gnocchit, pizzát, sört, bort, amit akarsz. Viszont a legtöbbször pont nem ott vannak ezek a kocsik, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk.

A fesztiválok mellett leginkább az éttermekkel amúgy is jól ellátott budapesti bulinegyedben, és a nekik kialakított udvarokban, magánterületen (Karaván, Food Truck Udvar, Gozsdu-udvar) lehet velük találkozni. Ez azért fura, mert a food truckok lényege, hogy mobilak, egyik nap itt tudnak árulni, másik nap ott, semmi szükség nem lenne arra, hogy fix helyekre rögzítsék őket. Ami miatt mégsem rendeltetésszerűen használják őket, az a megfelelő jogi környezet hiánya.

A legtöbb kerületben nem szívesen adnak ki területfoglalási engedélyt nekik – ráadásul állítólag pont ott a legkevésbé nyitottak a döntéshozók, ahol tényleg szükség lenne a food truckok jelenlétére. Tehát nem a belváros közepén, hanem például parkokban, vagy más olyan helyeken, ahol nincsenek éttermek. Erre a helyzetre szerette volna felhívni a döntéshozók figyelmét a május 4-én délután tartott demonstrációval a Magyar Street Food Egyesület. Kb. harminc food truck vonult fel a Citadellától az Erzsébet-hídon át az Astoriáig, a demonstráción fővárosi és vidéki büfékocsik egyaránt részt vettek.

“Az önkormányzatok egyéni jogkörre hivatkozva utasítják el a kérelmeket, ezért az egyesület azt szeretné kezdeményezni, hogy bérelt food truck drosztokat alakíthassanak ki olyan területeken, ahol még nem alakult ki, de igény lenne a gyors vendéglátásra. Ezek között szerepelne a Citadella, a Duna-part bizonyos részei, a Városliget vagy a Népliget – mondta el Vad-Horváth Zoltán, a Magyar Street Food Egyesület elnöke. Az egyesület külföldi jó példák (pl. New York food truck szabályozása) alapján összeállított egy javaslatcsomagot, amivel megkeresik a főváros döntéshozóit. Mi szurkolunk nekik, mert szimpatikus a kezdeményezésük.

Galéria ikon

14

Galéria: Food Truck Show - Citadella
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

Főleg az, hogy úgy tűnt, tényleg nem az a cél, hogy fix bódékat hozzanak létre az amúgy is bódésodásra hajlamos belvárosban. (Vad-Horváth Zoltán azt mondta, ő ki sem adna engedélyt például a Király utca környékén, ugyanis semmi szükség arrafelé rájuk.) Hanem hogy olyan helyeken szeretnének leparkolni az autókkal, ahol amúgy nincs más evési-ivási lehetőség. Arra is rákérdeztünk, hogy ezeken a drosztokon biztosan nem fixen állnának-e a kocsik (mert akkor már megint nem food truckokról beszélünk, hanem stabil bódékról), azt mondták, megvannak az ötleteik arra is, hogy biztosítsák az állandó mozgást, a kínálat cserélődését. Legyen így.

Miért nem lehet csak úgy bárhová leállítani őket?

Mert a működésükhöz szükség van vízre, áramra, és az éttermi előírások szerint mosdóhasználati lehetőségre is. 

A felvonulás után az autók a hétvégi Food Truck Showra mennek a Kincsem Parkba, ahol több mint ötven kocsi kínálatát lehet megkóstolni. Mi holnap délután teszteljük a kínálatot, utána gyorsan el is áruljuk mit kóstolj, ha hétvégén te is kinézel a lovira.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

mimi
mimi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.