Majdnem egy éve jelent meg a hír, miszerint az amerikai hatóságok több parmezánkészítményt lekapcsoltak, mert tele voltak cellulózzal, azaz kábé faforgáccsal volt felütve a reszeltsajt. Volt, hogy a sajtkészítmény több mint a fele cellulózból állt, ami a vásárló elég pofátlan lehúzása, eljárás is indult például a nagy élelmiszerbolt-hálózatoknak beszállító Castle Cheese ellen.
Nemrég, 2017. januárjában a Universal Cheese & Drying and International Packing-et, azaz a Castle Cheese márka mögött álló céget 500 ezer dollár büntetésre ítélték, mert rosszul címkézték fel termékeiket, a cégvezetőt, Michelle Myrtert pedig 3 év próbaidőre bocsátották és 5000 dolláros bírságot kapott.
Mindezt a téves címkék, és nem a sajtba kevert cellulóz miatt. Hoppá!
A témában a Bloombergre hivatkozik az Eater cikke, előbbi ugyanis utánajárt a cellulóz, azaz fapép élelmiszeripari használatának, mely teljesen legális és elterjedt technika, a Castle Cheese termékeivel sem maga a cellulóz jelenléte és olcsó sajtok bekeverése volt a probléma, hanem az, hogy ezt nem tüntették fel sehol.
Nora Weiser, az American Cheese Society vezetője azt nyilatkozta: cellulózt a reszelt állapotban árult sajtokba szokás keverni, ugyanis csomósodásgátló hatású, így a reszelt sajt nem áll össze a zacskóban. "Legálisan használható élelmiszeradalék" – mondja a szakember.
Jaydee Hanson, az Élelmiszerbiztonsági Központ vezetője azt nyilatkozta, hogy az amerikai gyógyszer és élelmiszer ellenőrző hatóság (FDA, Food and Drug Administration) 4 százalék cellulóz hozzáadását engedélyezi a sajtkészítményekhez.
"Elképesztően sok sajtot meg kéne enni ahhoz, hogy a cellulóznak bármiféle hatása legyen ránk. A legtöbb fogyasztó nem tudja, de sokféle ételben van cellulóz, például a lisztekben, gabonakészítményekben. Tulajdonképp bármi, amire az van írva, hogy hozzáadott rostot tartalmaz, az esélyes, hogy cellulózzal készül" – mondja Hanson, aki azt is elmondta, hogy a 70-es években vált a fapép népszerű élelmiszeradalékká, amikor a fogyasztókat elkezdte vonzani a "magasabb rosttartalom" szlogen.
A cellulózzal nincs baj, de semmi jó sincs benne
"Én nem gondolom, hogy az adalékanyag feltétlenül káros dolog lenne, annyiféle létezik. Csak egy olcsó módja, hogy a termék egészségesebbnek tűnjön, mint amilyen. De talán ön is egyetért abban, hogy jobb, ha teljes kiőrlésű gabonákkal viszi be az ember a rostokat".
"A teljesértékű gabonákban olyan vitaminok és ásványi anyagok is vannak, melyek jók a szervezet számára. A cellulóz meg simán csak átmegy a szervezeten. Nem ad semmit, csak eltelít. A vállalat pedig többet keres" – mondja Hanson.
Az amerikai élelmiszerkönyv leírása szerint fapépet szoktak adni néha zsír helyett egyes tejtermékekhez, melyeknek így kellemesebb, "szájban olvadós" állaga lesz, de a reszelt keménysajtoknál pont ellentétes a hatása, inkább porózusabb, szilárdabb lesz a sajt érzete a szájban.
Ha kíváncsi a hazai parmezán-felhozatalra, olvassa el korábbi tesztünket a linkre kattintva!
Hanson szerint a fő probléma a cellulóz használatával az, hogy átverik vele a vásárlót: parmezánért fizet, miközben olcsó fapéppel tömik be a száját.
"Egyszerű átverés. A faforgács szemtelenül olcsóbb, mint a sajt, felütik vele a terméket, rosszul címkézik fel, így igazságtalan versenyhelyzetet teremtenek azokkal szemben, akik nem keverik adalékokkal a minőségi sajtot" – mondja Hanson.
"Egyes termelők kiváló minőségű reszelt sajtot árulnak, nekik ezekkel a cégekkel kell versenyezniük, melyek két-három összetevős sajtokat árulnak olcsóbban" – teszi hozzá Weiser, az American Cheese Society vezetője.
A megoldás a vásárlók kezében van: tudniuk kell választani és ki kell állniuk magukért. 2016 végén egy vásárló például beperelte a Wal-Martot, mert annak "Great Value 100% Grated Parmesan Cheese" című termékében nem csak parmezán volt, hanem 10 százaléknyi cellulóz is. A Kraft ellen is indult egy hasonló per Kaliforniában.
