Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pécsett jártunk, hogy megnézzük, mi maradt az egykor világhírű pécsi kesztyűből.
Pécs neve szorosan összefonódott a kesztyűgyártással, annyira szorosan, hogy a mai napig sokan élnek az egykori szocialista nagyvállalat szellemi hagyatékából. Az egyik ilyen feltörekvő cég az 1861 Kesztyűmanufaktúra, akik új koncepcióval rukkoltak elő, és egy impozáns kiállítóteret hoztak létre a Zsolnay-negyedben. AZ 1861 nem a régiségükre utal, hanem Hamerli Jánosra, aki az ország első kesztyűgyárát alapította meg.
Az államosítás következtében alakult meg a Pécsi Kesztyűgyár – későbbi nevén Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Rt, mely az egész világot elárasztotta a kesztyűkkel. A szép éveknek azonban leáldozott, az egykori dolgozók kis műhelyekben dolgoztak tovább. Aztán jött egy fiatal srác, Petőházi Szilveszter, aki az egyetem után azon gondolkodott, menjen-e el, vagy maradjon Pécsett. Szerencsére látott fantáziát a kesztyűben, ezért maradt. Pár év alatt a Harrods beszállítójává vált, és bár nem tervezte, azon vette észre magát, hogy lett egy kesztyűmanufaktúrája. Ezért is jött jól az a pályázat, amin turisztikai fejlesztésre lehetett pénzt szerezni, így jött létre a Zsolnay-negyed közepén a manufaktúra, ahol a kesztyűk készülnek.
Bevallom szkeptikus voltam, hogy mekkora lehúzás 17.000-26.000 forintért adni egy kesztyűt, de amikor megláttam, hogy egy darab kesztyűn 11 csomót kell kézzel varrni, megváltozott a véleményem. Az itt dolgozók mind az idősebb generációt képviselik, a gépek szintén, és ez utóbbi jelenti a nehézséget, mert elég régi darabok.
A cég jelenleg két márkát gyárt és forgalmaz, a Hamerli a luxuskategóriát célozza meg, az 1861 pedig egy olcsóbb szegmest, de mindkettő ugyanott és ugyanolyan technológiával készül, csak a Hamerli esetében nemesebb anyagok a jellemzőek. Petőházi így mesélt a kezdetekről: "Ráment 2-3 év, amíg összeraktuk a dolgot. Mellette a Harrods felé azt a látszatot kellett mutatni, hogy itt minden flottul meg, és ez egy 100 éve működő cég. Gépeket kellett szerezni, építkezni, aztán április elsején megnyitottunk."
A cég az etióp báránybőrre esküszik, meglepő módon Etiópiába egyre több bőrgyár települ, a kormány arra ösztönzi a gyártókat, hogy ne a nyers bőrt vigyék ki, hanem ott dolgozzák fel. A kesztyűbőr származhat még Olasz- és Franciaországból is, a francia bőrök jóval drágábbak. A szarvasbőr Amerikából érkezik, az egzotikus bőrök szintén olasz és francia kereskedőkön keresztül érkeznek.
Ottjártunkkor épp egy adag pitonbőr érkezett, Petőházi gondosan megvizsgálta a hatalmas, egykor volt kígyót. Az egyik bőr túl keménynek találtatott, így vissza is küldték Olaszországba, a másik talán már a Harrodsban várja gazdáját. Azt is megtudtuk, hogy a krokodil drágább, mint a piton, métere 800 euró körül mozog, hiába, a krokodil lassan növő fajta. Mindkettőt színezik, és nem minden része alkalmas kesztyűnek. Évente új módon kezelt bőrök és dizájnok jelennek meg, más a festés, más a befejezés. Petőházi Milánóba jár ki a Linea pelle bőr- és szőrmekiállításra, ahol megfogalmazása szerint "lehet csodákat találni."
A nagy cégek igyekeznek saját gyárat venni, mert akkor biztosan a legjobb minőséghez jutnak hozzá. "Ha te márkaként odamész valahova, hogy szeretnél bőrt, a sor végére kerülsz" – mesélte Petőházi, miért van sok bőrgyár a divatipari cégek kezében.
A tervezők
Gondolkodott már rajta, kik tervezik a kesztyűket? Ismer híres kesztyűtervezőt? Hát ez az. Az 1861-ben még mindig a régi Hunor kesztyűgyár eredeti műszaki leírásaira támaszkodnak, "jó kiindulási alap, a kesztyű 100 éve is így nézett ki" – meséli Petőházi. "Az eredeti koncepcióhoz nyúltunk, nem volt pénzem megfizetni egy olyan tervezőt, aki a fejemben volt, így úgy gondoltam, hogy ha a klasszikus kesztyűket megcsináljuk egzotikus anyagokból, azzal nem lehet mellélőni. Itt van ez a kesztyű, a patent Olaszországból jön, a fémlogó Franciaországban készül. Ha mindenből megvesszük a legjobbat és minőségi munkával eggyé kovácsoljuk és maradunk a viszonylag szolid konzervatív vonalnál, akkor nem lőhetünk mellé."
Divattervezőkkel is dolgoztak együtt, Anh Tuan és Vágó Réka is tervezett nekik. A tapasztalatok vegyesek volt. "Nehéz olyan tervezővel dolgozni, akiknek megvan a saját vonala. Az soha nem fog annyi energiát belefektetni – tisztelet a kivételnek –, mint a saját márkájába. A tervezés folyamán a technológus feladata lefordítani a kesztyű nyelvére a tervet, valamint ő hívja fel a figyelmet olyan dolgokra, ami nem jutna eszébe, mert nem ismeri az adott varrásnemeket, nem ismeri az adott anyagok tulajdonságait, hogy mit mivel és hogy érdemes kombinálni.
A vásárlók
A márka és a vevőkör is konzervatív. A pozicionálás során a klasszikus, időtálló vonalat választották, melyen 5 év múlva is látszani fog, hogy minőségi kisugárzása van, és nem egy ma tetszik, holnapután már fáradtnak tűnő dizájnban gondolkodtak. A párizsi Fashion Weeken is ott voltak, nem véletlenül:
"Másodszor voltunk kint, nyilván ez olyan befektetés, mely hosszútávon éri meg. Olyan üzleteknek és láncoknak voltak ott a beszerzői, melyek nem fognak első alkalommal leadni egy nagyobb rendelést, de látniuk kell, hogy mit csinálunk. PR szempontból érte meg ott lenni, Kevin Trappal (német futballista, jelenleg a PSG kapusa, egyre nagyobb a népszerűsége, köszönhetően annak, hogy jóképű, és Rihannával fotózkodik - a szerk.) kerültünk olyan viszonyba, hogy most küldünk neki egy kesztyűt, de van olyan tervünk, hogy később a Paris Saint-Germain focicsapatának adnánk kesztyűket" – vázolta a terveket.
A stratégia nem rossz, ha olyan embereknek gyártanak személyre szabottan Hamerli kesztyűket, akiket követni érdemes, az megdobhatja az eladásokat. Párizsban találkoztak Xenia Sobchakkal is, akit az orosz Paris Hiltonnak is szoktak nevezni, és akinek 2,3 milliós Instagram tábora a garancia a hírnévre. De ott van még a Conde Nast orosz kiadójának feje, illetve a francia Elle divatigazgatója is. A Harrodsba való bekerülés is fontos állomás volt a cég életében, ráadásul nem csak az eladások miatt, hanem a minőség egyik mérőszáma lett az angol áruház. "Amikor a Harrodsba bekerültünk, azáltal, hogy ott vagyunk a nagy francia és olasz márkák közt, olyan mintha ránk nyomták volna a pecsétet: rendben, itt a helye."
De, hogy kerül egy kis magyar cég a Harrodsba?
"Ezeknek a kesztyűknek a piaca nem Magyarország. A Hunornál annak idején 90% külföldre ment, főleg nyugatra. Az egyértelmű volt, hogy a luxustermékek piacára érdemes betörni. Körbenéztem, hogy lehet bekerülni oda. Showroomokban ügynökök és nagykereskedők vagy a kettő között működő emberekre van szükség. Kiküldjük az értékesítési szezon előtt a kollekciót, és az ottaniak a beszerzőkkel leszervezik a találkozókat. Nem egyszerű jó showroomba bekerülni. Olyan showroom sok van, amelynek van egy szép weboldala, beszedi a 2000-4000 eurót szezononként, aztán nem történik semmi, mert a beszerzők nem mennek oda. A kiindulási alap nálunk az volt, hogy megnéztem, mit forgalmaz az adott cég, és ha az a márka illik az én márkám mellé, akkor oda szeretném hogy kerüljön" – vázolta az egyszerűnek tűnő üzletmenetet az alapító.
"Ha valaki felmegy a Kering oldalára és megnézi a stratégiájukat, ott ez is le van írva, hogy keresnek hagyományokkal rendelkező célpontokat, melyeket felvásárolnának. Ezért opció lehet a felvásárlás, ha a márkaneveket el tudnánk juttatni olyan szintre, hogy érdekes lehet már a cégek számára. A Causse-t (régi francia kesztyűmanufaktúra) sem a név miatt vették meg, hanem a szakértelem miatt. Gyakorlatilag egy ilyen cégnek felvásárolni egy kis manufaktúrát, az nem pénz."
A dolgozók
Megfelelő szakemberek nélkül nem készülhetnek szép darabok, ezért is fordított sok időt Petőházi arra, hogy megtalálja a megfelelő munkaerőt. Az itt dolgozók nem fiatalok, és ez nem véletlen. Nincs képzés, ezért csak a régi bőrgyárból kikerülő szakképzett munkaerőre lehet számítani.
"Nagyon jó csapat, Henrik szabász, de nem szab (bár ottjártunkkor azért megmutatta, hogy ollójában van a szakma) hanem munkát szervez és a minőségre figyel oda. Ma még lehet találni jó szakembereket, de 10 év múlva nehézségek lesznek. Jó csapathoz idő kell, amikor idejöttem, volt némi bizonytalanság, kilógtam a sorból, nem dolgoztam kesztyűsként sosem. Amikor kezdett összeállni és látták, hogy komolyan gondolom, akkor már komolyan vettek.
Van egy gerinc, amire lehet alapozni, tervben is van a saját fiatal szakemberek kinevelése. Azt tudni kell, hogy a szabász hosszú évek után válik szabásszá. Hogy valaki úgy nyúljon a bőrhöz, az hosszú idő" – mesélt a kezdetekről az alapító, majd hozzátette: "Szeretnék többet nyújtani mind a kiskereskedőnek, mind a vevőnek, mert más világ vagyunk, mint a fast fashion divat, más minőséget képviselünk. Sosem leszünk velük szemben versenyképesek, de ők nem lesznek soha ott azon a piacon, ahol mi. Ez a magyarázata annak, hogy mi kerül ezen a kesztyűn 25.000 forint körüli összegbe.
Divat vs. praktikum
A gyapjú, kasmír, vagy ezek kombinációja, a selyembélelt finomabb, és kevéssé meleg, a szőrmével bélelt, amit az oroszok nagyon szeretnek az nagyon praktikus. Ők egyébként is szeretnek praktikus és szép dolgokat venni. Európában nem mennek rá annyira a funkcionalitásra, az oroszoknál viszont nagyon fontos szempont.
"Az autós kesztyű más kérdés. Régen nem volt a kormány bőrrel borítva, de még a Trabant meg a Zsiguli kormányok sem voltak borítva, kemény műanyag volt mindegyik, ezért is volt kedvelt az autós kesztyű. Ma már a divat funkció kerül előtérbe, de van aki szeret benne vezetni. Meglepően sok autóskesztyűt adunk el annak ellenére hogy senkit nem láttam még autóskesztyűben, illetve a dizájn biciklik és Vespák esetében jól tud kinézni" – részletezte Petőházi a divat és a funkcionalitás találkozási pontjait.
Ha megnézné, hogy készül a kesztyű
Akkor Pécsre kell utaznia, és a Zsolnay negyedet keresni. Egy jeggyel 9 kiállítótér látogatható meg, a boltba természetesen ingyen lehet bemenni. A jegyek ára 2500-3900 forint.
