Klasszikus múzeumi ajándékok
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Felül Hamerli kesztyűk, alul az 1861 márka képviselői.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A vállalatnak csak a neve nyúlik 1861-ig vissza
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A fő alapanyag a bárány nappa, de más bőrök és szőrök használata is jellemző.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A méret nagyon fontos, a jó kesztyű pontosan simul a kézre.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Mindössze ennyi szerszám kell a kesztű készítéshez, meg persze egy csomó tudás
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A látogatóközpontban megtekinthető a kesztyűgyártás története
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Kiderül ki volt Hamerli József
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Hogy hány helyre szállított a gyár még a kommunista időszakban,
Fotó:
Szécsi István / Dívány
és az is, mire használták ezeket az első látásra ijesztő tárgyakat.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A múzeumba belépő fejében bárki bemehet
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Bemutatják a fontos darabokat
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Amelyek hol praktikusak, hol meg csak szépek.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Aki Hamerli kesztyűt vesz, ilyen csomagolásra számíthat.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Kiderült, hogy nem mindegy, a bőr melyik részét használják fel a kesztyűsök
Fotó:
Szécsi István / Dívány
és az is, hogy számos alapanyagból készülhet kesztyű.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A krokodil ára a legmagasabb, 800 euró körül van métere.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Egyszerűnek látszik, de nem az. Ebből dolgoznak a szabászok és a varrónők is.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A piton bőre belül igen puha.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Henrik kezében van a szakma, na meg egy csomó kiszabott kesztyű.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Ezt imádni fogják az orosz nők
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Ezeket meg tán a magyar férfiak.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Itt történik a munka nagyja.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A szabász szemügyre veszi az alapanyagot
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Majd némi hintőpor segítségével kézzel megnyújtja.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Szabja
Fotó:
Szécsi István / Dívány
és méretezi, hogy a legjobb részből készüljenek el a kesztyűk.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Hihetetlenül precíznek kell lenni hozzá.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Egy rossz mozdulat és ugrott a drága bőr
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A kaliberek segítségével szabják le a kesztyűt.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Hopp, máris kesztyűformája lett.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A gépek régiek de jól bírják a strapát
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Persze itt is nagyon kell figyelni a méretekre
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Aztán már csak a varrás marad.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Itt minden kézzel készül
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Ha legközelebb kesztyűt vesz, gondoljon rá, hogy mennyi munka van vele.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
25 pár/nap, és 11 minta darabonként.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Mindegyik mintának ugyanoda kell kerülnie.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Itt formázzák a kesztyűket végső formájukra.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Ez a folyamat a csínosítás, aki végzi, az a csínosító.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A kesztyűt végül lepréselik, hogy lapos legyen
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A lapok forróak, nem ajánlott hozzájuk érni.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Ez a kesztyű méretre készült a Paris Saint-Germain kapusának, Kevin Trappnak.
Fotó:
Szécsi István / Dívány