Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Sargossa tervezője,Nanna Liv szerint az a probléma, hogy a sztárcipészek mind férfiak.
Nem a cserélhető sarkú cipőkben gondolkodó Tanya Heath az egyetlen, aki szerint reformra szorulnak a csinos, de annál kényelmetlenebb magas sarkú cipők. Ezúttal a Sargossa márka alapítója, Nanna Liv kiáltott forradalmat és piacra dobta magassarkú cipő kollekcióját, ami állítólag nemcsak mutatós, de valóban hordható és kényelmes is – írja a dailymail.co.uk a tervezőről, aki hosszasan tanulmányozta a láb anatómiáját ahhoz, hogy végül előrukkoljon a fájdalommentes tűsarkúval.
A cipésznő titka leginkább az, hogy vajpuha bőrt, orvosi memóriahabot (nagy sűrűségű hab, amely tartósan felveszi bárminek az alakját, amivel kapcsolatba kerül) és stabil rugótámaszt használt a tervezés során.
"Mindig tűsarkú cipőket hordtam a munkám során, de csak olyanokat találtam, amikben nagyon fájt a lábam, ezért mindig váltogatni kellett a különféle cipőket a nap folyamán, hogy valamivel kényelmesebb legyen. Tehát úgy döntöttem, hogy megtervezem a saját tűsarkú cipőmet, ami nemcsak jól néz ki, de a lábam is mesésen érzi magát benne. A tűsarkú cipők tervezői eddig férfiak voltak, akik nem is hordanak magassarkú cipőt. Ez azt feltételezi, hogy a nők vakon elfogadják a mondást: fájdalom nélkül nincs nyereség. Szóval véget akartam vetni ennek, ezért a tervezési folyamat a láb anatómiai tanulmányozásával kezdődött” – mondta a divatiparban éveket lehúzó tervező a cipőkről, melyeknek megkéri az árát, átlagosan 190-235 fontot (kb. 82-101 ezer forintot) kell fizetni egy pár kényelmes tűsarkúért.
A Sargossa cipők annyira felkapottak lettek az Egyesült Királyságban, hogy a Victoria & Albert Museum még a legújabb, Shoes: Pleasure and Pain néven futó kiállításába is beválogatott egy pár lábbelit a márkától. A múzeum gyűjteménye 2000 év cipőtörténelmét fogja át az ókori Egyiptomban használt, aranylevéllel díszített szandálokon át a kortárs darabokig. A világ minden tájáról összeválogatott cipőkből nyílt kiállításba ide kattintva nézhet bele.
