Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egykori alkalmazott szerint hovatartozása és nemi identitása miatt került hátrányos helyzetbe a márkánál Amerikában.
Újabb botrány van alakulóban a Zara háza táján. Ezúttal a márka volt amerikai jogtanácsosa, Jack Miller indított pert korábbi munkáltatója ellen, aki azt állította, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesítették az Inditex márka felső vezetőségében zsidó, amerikai és meleg hovatartozása, illetve szexuális beállítottsága miatt. A Zara amerikai kirendeltsége egyébként nem először keveredik ilyen ügybe, ezelőtt már számos jelenlegi és egykori vezetőségi tag is keveredett diszkriminációval kapcsolatos perbe, ami miatt már több mint 40 millió dolláros kártérítést fizetett ki a márka.
A per rámutat a Zara olyan, az üggyel kapcsolatos nyilvános baklövéseire is, mint például a piacra dobott horogkeresztes táska, a „fehér az új fekete” feliratú póló, a sárga csillagos póló a márka gyerekosztályán, vagy a fekete, törzsi figurákkal díszített nyaklánc. Ezeket a termékeket a számos panasz hatására mind visszavonták az üzletek polcairól. Miller azonban azt állítja, hogy a vállalat belső világnézete és kultúrája még ennél is rosszabb, olyannyira, hogy cégnél előnyben részesítik a konzervatív, spanyol és keresztény munkavállalókat.
Miller 2008 januárjától 2015 márciusáig dolgozott a vállalatnál, ahol homofób hangvételű emaileket kapott munkatársaitól, akik nem szégyelltek antiszemita megjegyzéseket sem tenni az ő jelenlétében. A pert indító egykori alkalmazottnak az sem tetszett, hogy a spanyol munkavállalóknak jobb munkahelyi körülményeket, biztonságot és nagyobb fizetésemelést biztosítottak annak ellenére, hogy Millernek nem volt baj a teljesítményével, ráadásul növelte a vállalat nyereségességét is. Miller idén márciusban döntött úgy, hogy pontot tesz ügy végére, így egy levelet küldött a cégnek, melyben felvázolja állításait a jogellenes hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban majd jelezte, hogy „békés úton” szeretne véget vetni az ügynek. Millert állítólag a következő napon elbocsátották, majd figyelembe véve a menesztését, gondoskodtak arról is, hogy máshol se találjon magának munkát. A sértett állítása szerint ugyanis a Zara szoros kapcsolatot épített ki más kiskereskedelmi és ingatlan cégekkel is – írja a fashionista.com.
„A Zara egy sokszínű, multikulturális cég, mely szociálisan erősen elkötelezett, így korrektségben, tiszteletben és egyenlőségben részesül mindenki" – adta ki nyilatkozatát a Zara amerikai képviselete, melyben megjegyezték, hogy sokként érte őket a vádaskodás, valamint megerősítették, hogy „határozottan és erőteljesen fognak reagálni ezekre az állításokra a bíróságon. A perben felvetett állítások igen súlyosak, így számos jelenlegi és korábbi munkavállaló számára kínosak lehetnek. A per bemutatja a vállalati kultúrát, amibe teljesen belefér, hogy a vezetőség prostituáltak szolgáltatásait vegye igénybe az üzleti utak során, de arra is kitér, hogy csak a heteroszexuális életformát helyeslik a cégnél. Miller azt állítja, hogy a Zara amerikai kirendeltségének korábbi vezérigazgatója, Moises Costas Rodriguez a pénisze méretével hencegett és azt sem titkolta, hogy öt női beosztottjával is létesített szexuális kapcsolatot, köztük a humán erőforrás vezetőjével is. Rodriguez egy emailt is küldött Millernek, melyben éles megvilágításba helyezte, hogy a házasság intézménye csakis egy férfi és egy nő megszentelt kapcsolatából köttetik.
A kereset azt állítja, hogy a Zara egy másik vezetője, Francesco Fernandez Claramunt egy kitetovált, merevedésben lévő péniszről küldött képet Miller egyik partnerének, Michael Mayberrynek, majd arra próbálta rávenni Millert, hogy ő is csináltasson magának egy ilyen tetoválást. Miller mégis úgy érezte, hogy a legtöbb hátrányos megkülönböztetés a zsidósága miatt érte a cégnél. Állítása szerint ugyanis már öt éve dolgozott ott, amikor a felsővezetés tudomást szerzett vallási identitásáról. A keresetben az áll, hogy felsővezetők gyakran gúnyolódtak azokon a zsidó származású ingatlanfejlesztőkön és üzletembereken, akikkel együtt dolgoztak. Gyakran „Los judios-nak” (így hívják spanyolul a zsidókat) „gúnyolták” őket és panaszkodtak, hogy milyen nehéz együtt dolgozni „ezekkel az emberekkel.” Claramunt állítólag egyszer azt mondta Miller zsidó származású jogi asszisztensének, hogy egyes hallgatók azért bántak vele rosszul az egyetemen, mert a „zsidók kívülállók.” Miután Claramunt megtudta, hogy Miller is zsidó, felszólította néhány (látszólag népszerűtlen) New Yorkban hatályban lévő munkaügyi törvény betartására. A Zara vezetősége onnantól kezdve nem tette rá a fontos priorítással bíró emailekre és a találkozókra sem hívták meg. Az éves fizetésemelését pedig 15 százalék helyett mindössze 3 százalékban határozták meg.
Miller keresetében kitér arra is, hogy olyan emaileket kapott, melyben Michel Obama látható sült csirke felszolgálása közben, a másik levélben pedig Barack Obama bukkan fel Ku Klux Klán csuklyában, konföderációs zászlóval, Crem of Wheat, illetve Aunt Jemima dobozzal a kezében, csillogó cipőben. Ha igazak a vádak, nemcsak az Egyesült Államokban, de világszerte károsodhat a Zaráról kialakult kép.
