Ennyit változott a férficipő divat az elmúlt 500 évben

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy infografika segítségével mutatjuk, hogy mikor jöttek képbe a manapság menő formák.

A férfi divat gyakrabban változik, mint azt gondolnánk, főleg a cipők esetében – állítja egy seattlei diák, Jamie Azimova, aki egy látványos infografikával cáfol rá a monoton férfitrendekkel kapcsolatos tévhitekre. Azimova az elmúlt 500 év cipődivatját dolgozta fel, melyből jól látható, hogy milyen drasztikusan alakult a forma- és színvilág napjainkig.

Figyelemre méltó, hogy már az 1500-as évek elejétől kezdve minden évtizednek megvolt a saját stílusa, a reneszánsz korában menőnek számítottak a kacsalábat idéző, pántos szandálok, a rózsákkal díszített hímzett papucsok, valamint divatba jöttek a cipősarkak. A barokk és a harminc éves háború idején magassarkú, fémsarkantyúval ellátott csizmák voltak közkedveltek a férfiak körében, míg a giccses rokokó korában inkább a nőies lábbelik voltak divatban, a hangsúly pedig átkerült a gyakran bonyolult és drága cipőcsatokra.

Fotó: behance.net/jazimova

A viktoriánus kor két favoritja a Napóleon által is preferált Wellington csizma, valamint a hüvelyknyi sarokkal ellátott fűzős Oxford cipők voltak, amik valójában a mai napig nem koptak ki a divatból. Ez a két forma annyira népszerűnek bizonyult, hogy az 1950-es évekig szinte alig történt változás férficipő fronton. Ekkor jelent meg ugyanis a piacon a fiatal generáció egyik első kultikus cipő formája, a Chukka, amelyet eredetileg lovaspólósok viseltek.

A hippikorszaknak köszönhetően a hatvanas-hetvenes években a férfiak sem úszták meg a platformcipőket, amit a nyolcvanas évek punk korszaka és a divatellenességre buzdító Dr.Martens bakancsok váltottak a sorban. Ez a fazon a mai napig az utcai divat egyik legközkedveltebb szereplője. A divat ciklikusságának is betudható, hogy napjainkban is a felsorolt formák váltják egymást szezonról-szezonra a kifutókon, a kínálat talán csak a kényelmes edző- és tornacipőkkel bővült az elmúlt pár évtizedben, ezek közül a Nike Free vonala a legkeresettebb a piacon, amit munkába, illetve alkalmi viseletként is előszeretettel hordanak az emberek.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.