Ennyit változott a férficipő divat az elmúlt 500 évben

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy infografika segítségével mutatjuk, hogy mikor jöttek képbe a manapság menő formák.

A férfi divat gyakrabban változik, mint azt gondolnánk, főleg a cipők esetében – állítja egy seattlei diák, Jamie Azimova, aki egy látványos infografikával cáfol rá a monoton férfitrendekkel kapcsolatos tévhitekre. Azimova az elmúlt 500 év cipődivatját dolgozta fel, melyből jól látható, hogy milyen drasztikusan alakult a forma- és színvilág napjainkig.

Figyelemre méltó, hogy már az 1500-as évek elejétől kezdve minden évtizednek megvolt a saját stílusa, a reneszánsz korában menőnek számítottak a kacsalábat idéző, pántos szandálok, a rózsákkal díszített hímzett papucsok, valamint divatba jöttek a cipősarkak. A barokk és a harminc éves háború idején magassarkú, fémsarkantyúval ellátott csizmák voltak közkedveltek a férfiak körében, míg a giccses rokokó korában inkább a nőies lábbelik voltak divatban, a hangsúly pedig átkerült a gyakran bonyolult és drága cipőcsatokra.

Fotó: behance.net/jazimova

A viktoriánus kor két favoritja a Napóleon által is preferált Wellington csizma, valamint a hüvelyknyi sarokkal ellátott fűzős Oxford cipők voltak, amik valójában a mai napig nem koptak ki a divatból. Ez a két forma annyira népszerűnek bizonyult, hogy az 1950-es évekig szinte alig történt változás férficipő fronton. Ekkor jelent meg ugyanis a piacon a fiatal generáció egyik első kultikus cipő formája, a Chukka, amelyet eredetileg lovaspólósok viseltek.

A hippikorszaknak köszönhetően a hatvanas-hetvenes években a férfiak sem úszták meg a platformcipőket, amit a nyolcvanas évek punk korszaka és a divatellenességre buzdító Dr.Martens bakancsok váltottak a sorban. Ez a fazon a mai napig az utcai divat egyik legközkedveltebb szereplője. A divat ciklikusságának is betudható, hogy napjainkban is a felsorolt formák váltják egymást szezonról-szezonra a kifutókon, a kínálat talán csak a kényelmes edző- és tornacipőkkel bővült az elmúlt pár évtizedben, ezek közül a Nike Free vonala a legkeresettebb a piacon, amit munkába, illetve alkalmi viseletként is előszeretettel hordanak az emberek.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.