Így hordták a kimonót a múlt században és előtte

Olvasási idő kb. 2 perc

És azt tudta, hogy balszerencsét hoz, ha a kimonó jobb oldalát hajtja rá a balra? Tények és archív képek.

Mostanában divatba jöttek a kimonószerű felsőrészek, amelyek persze csak nyomokban hasonlítanak a hagyományos japán viseletre. Hajtás után megmutatjuk, hogyan hordták ezt a gyönyörű ruhadarabot a 2000-es évek előtt. 

The Fairchild Dictionary of Fashion harmadik kiadása szerint a kimonó tradicionális japán viselet, amelyet a férfiaknak sötétebb, a nőknek pedig élénk színű és virágmintás anyagokból készítettek/készítenek. A pamutból vagy selyemből készült bő, egyenes szabású, változó hosszúságú ruha elengedhetetlen kiegészítője az obi nevű öv. Modern változatát, a kimonószerű lapruhát szintén selyemöv tartja össze és az ujjakat is egybeszabják, nem külön varrják rá a kimonóra. Ezt eleinte csak köntösként hordták, majd az 1960-es évek végén már ruhaként is. 

Galéria ikon

30

Galéria: Így hordták a kimonót
Fotó: Larry Burrows / Europress/ Getty Images

A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint a  kimonó szó eredetileg minden viselt ruhára használatos kifejezés volt (jelentése: dolog (mono), amit viselünk (kiru)), és csak később korlátozódott egy bizonyos ruhadarabra.  A kimonónak hosszú története van, és manapság már csak különleges alkalmakkor hordják. A kimonó mértékegysége a tan: egy tan egy 12 m x 37 cm hosszú csíkot jelöl egy bizonyos anyagból és a kész ruhadarab kiterítve egy T betűt formáz. Tradicionálisan a köpeny bal oldali végét hajtják rá a jobb oldalira, ettől a szabálytól csak a halottak felravatalozásánál tekintenek el, a fordított sorrend az élő személynek balszerencsét hoz.

"A kimonók mintájukban követik a természetet, az évszakok változását. Például ősszel nem szabad felvenni cseresznyevirágokkal díszített kimonót, hiszen az tavaszi motívum, és hasonlóképpen nem járja tavasszal vöröslő juharlevelekkel díszített kimonót viselni, mert az az ősz jelképe. Számtalan természethez igazodó szabály létezik a motívumokra és a színkombinációkra vonatkozóan. Ugyanez a helyzet az anyagtípusokkal is. Míg télen bélelt, nehéz csirimen selyemből készített kimonót illik viselni, addig nyár végén gézselyemből készült kimonót hordanak. A kimonó nyári változata, a jukata, amely pamutból készül és mindössze egy rétegből áll, nagyon népszerű viselet Japánban mind a mai napig, ugyanis kényelmesebb benne elviselni a hőséget" – olvasható a Lányok Japánban blogon. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.