Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tiltólistásra került a pasikon ijesztően mutató rövid fazonú, csicsás party-ing, amit felváltottak a hétköznapias és klasszikus fazonok.
Végre valahára nemcsak szerintünk, hanem a GQ magazin szerint is annyira ciki a szűkített fazonú, és felcsapott galléros, feltűrt ujjú ing, hogy az már tiltólistáért kiált. A "bulizós ingként" ismert, rövidített fazonú darab leginkább a természetes közegében, az éjszakai élet bizarr és megmagyarázhatatlan zenei ízlést követelő helyein, klubokban, bárokban és diszkókban népszerű.
A party-ing viselőjét csicsás mintás, csíkos, gyárilag gyűrött vagy pszichedelikus printelésű felsőjével és az ahhoz passzintott ízléstelenül koptatott farmerrel nem nehéz kiszúrni a tömegből egy trendinek mondott szórakozóhelyen sem. A lányoknál általában a „Szóval...uh mi a helyzet” dumával bevágódni kívánó egyenruhás pasik másik ismérve, hogy az ilyen fazonú ingeken kívül más kincset nem rejt a gardróbszekrényük.
Makacs férfiak lévén ragaszkodnak ahhoz, ami egyszer véletlenül bevált és nem törekednek a változatosságra, vagy a teljesen hétköznapi megjelenésre, így nem vesznek hosszabb fazonú inget, vicces feliratos pólót, zakót vagy bármi mást, ami nem mellkasig kigombolt party-ing.
„Nem hiszem, hogy más stílusú ruhát kellene felvennünk munkába és mást, mikor bulizni megyünk. Manapság a bár legmenőbb sráca úgy indul el otthonról, hogy este nem kell már hazamennie és átöltöznie. Ne olvadjunk bele a tömegbe, inkább merjünk különlegesek lenni!” – mondja a megváltozott öltözködési szokásokról a GANT tervezője, Michael Bastian, aki feltehetően nem beszél zöldségeket, hiszen 2011-ben őt választotta a CFDA (Amerikai Divattervezők Tanácsa) az év férfi-divattervezőjének.
A hazai öltözködési szokásokat elnézve várhatóan a pizsama hosszúságú, szemet bántó felsőt nehéz lesz kiirtani a köztudatból, pedig egy jól bevált klasszikus eleganciát kölcsönző zakóval – mint amilyenben George Clooney és Ryan Gosling is hódít – sosem lehet ekkorát tévedni.
