Így hordták a rózsaszínt az elmúlt 60 évben

Olvasási idő kb. 1 perc

Nézze meg, hogyan alakult a sorsa a lányos színnek, mely ősszel újra divatba jön. Merítsen ihletet!

Galéria ikon

34

Galéria: Évtizedek óta trendi a rózsaszín
Fotó: Tom Kelley Archive / Europress / Getty

Nemrég számoltunk be arról, hogy a rózsaszín a grunge stílus és a virágminták mellett a 2013-as őszi-téli szezon egyik fő trendje. Az évről-évre megújuló árnyalat igazi túlélője és visszatérője a divatvilágnak. A szerethető, kislánykor hangulatát idéző szín nagy népszerűségnek örvendett már az ötvenes-hatvanas években is a divatmániás nők körében.

Az évtizedek óta töretlenül menő színnek több árnyalata és fazonja is divatban volt az elmúlt időszakban. A negyvenes években hordták fehér csipkével és széles karimájú szalmakalappal kombinálva, az ötvenes évek elején pedig még szénsavmentes narancslevet is reklámoztak rózsaszín ruhába öltözött modellel. 1955-ben a kor ikonjait, például Grace Kellyt és Katherine Hepburnt is lencsevégre kapták pink szettben.

Galéria ikon

34

Galéria: Évtizedek óta trendi a rózsaszín
Fotó: Popperfoto / Europress / Getty

A hatvanas években olyan angol modell-legendák jártak rózsaszínben, mint Jean Shrimpton vagy Twiggy, Barbra Streisand pedig viselt fukszia-rózsaszín szatén ruhát és pink-kockás kabátot is azokban az években, de divatban volt az ujjatlan fazonú, illetve a kötött anyagból készült púderrózsaszín ruha is.

A nyolcvanas években már trendi volt fehér kiegészítők helyett arannyal kombinálni,a kilencvenes években pedig Christian Dior klasszikus Barbie baba ruhát mutatott be az haute couture héten. Nézze meg az óriásgalériában, hogyan alakult a pink sorsa, és hogyan viselte Diana hercegnő, Grace Kelly vagy Twiggy a lányos színt!

Galéria ikon

34

Galéria: Évtizedek óta trendi a rózsaszín
Fotó: Tim Graham / Europress / Getty
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?