Divatszakértők szerint, míg a New York-i vagy londoni divatházak egyre népszerűbbek a világon, az olasz márkák leszállópályára kerültek, ami betudható többek között a hagyományosan jól öltözött olaszok nehéz gazdasági helyzetének is.
Míg a Dolce & Gabbana jogi gondokkal küzd és hisztizik, Giorgio Armani pedig a közelgő milánói divathéten debütál új designerével, Stella Jeannal, felbukkant pár feltörekvő fiatal olasz tervező is, csak róluk kevesebbszer szólnak a hírek. A fashionista.com szerkesztői összegyűjtötték a hat legígéretesebb olasz tehetséget, akik hamarosan akár a Versace vagy a Prada nyomdokaiba is léphetnek, ismerje meg őket a folytatásban!
Francesca Liberatore
Liberatore igazi művészvilágban nőtt fel, anyja az olasz Accademia di Belle Arti professzora, apja pedig szobrász, így már gyerekkorától fogva kreatív energiákkal volt körülvéve. Tanulmányait a legendás londoni Central Saint Martins-ben végezte, majd Jean Paul Gaultiernél és a Viktor& Rolfnál gyakornokoskodott, ami nem rossz kezdet egy szárnyait bontogató designer esetében.
Mielőtt elkezdett divat iskolákban tanítani, Liberatore rövid ideig női ruhákat tervezett az 1945 óta működő római márkának, a Brioninak, majd elindította saját brandjét is. 2009-ben a Camera Nazionale Moda Italianán megnyerte a Next Generation versenyt, majd a Swarovski Elements partnerségének köszönhetően bemutatta kollekcióját Milánóban, aminek hála, felfigyeltek rá a nemzetközi divatszakértők is.
„Az olasz üzletemberek nem annyira kíváncsiak, nem elég bátrak és előrelátóak, hogy új tehetségek után nézzenek. Tudatosan választják ki azokat, akiknek a projectjeibe befektetnek. Ráadásul túl sok szó esik a politikáról is. Olaszországban számos nagyszerű, szenvedélyes szakember dolgozik ezen a területen, akik különösen nagy technikai és kreatív tudással rendelkeznek, de az előző designergeneráció nem ad esélyt a bemutatkozásra, inkább a közepes tehetséggel megáldott tervezőket támogatják, ami az olasz divatot a „közöny” állapotába sodorta” – magyarázza Liberatore, aki hisz az olasz nép sikerében.
MSGM by Massimo Giorgetti
A szemtelenül jóképű Massimo Giorgetti saját bevallása szerint már 16 évesen többet forgatta a divatlapokat, mint a matekfüzetet. A számviteli iskola elvégzése után varrási technikákat és tervezést tanult, majd 2008-ban elindította MSGM névre keresztelt márkáját. 2010-ben a Vogue Italia az év tervezőjének választotta a „Who's Next" döntőjébe bekerült tehetséget.
„Nagyon hálás vagyok Franca Sozzaninak és csapatának, hogy a fiatal tehetségek mellé állnak. Franciaországban és az Egyesült Királyságban sokkal inkább támogatják a fiatal tehetségeket, mint nálunk” – magyarázza problémáit Giorgetti, aki szerint kétféle tervező és újságíró van Olaszországban: az egyik aki nem vesz tudomást a fiatal tervezőkről, nem támogatja őket, és a másik, az újabb generáció, akik az őket semmibe vevő nagy divatházaknál kapnak állást, mivel tisztában vannak vele, hogy nmáshogy nem boldogulhatnak. A designer egyébként büszke az olasz divat közösségre és reméli, hogy az ország felismeri, hogy gazdasági szempontból mik a divatipar előnyei.
Andrea Incontri
A Milánó közelében nevelkedett Andrea Incontri nagyszüleinek szabósága volt az olasz divat fővárosában az ötvenes években, így természetes lépésnek tűnt számára, hogy a divatiparban csináljon karriert. A tervező 2009-ben indította el márkáját, kiegészítőkkel bővített kollekcióját az első időkben csak barátai vásárolták.
„Olaszország egy konzervatív és hagyománytisztelő ország, ahol gyakran szkeptikusan tekintenek az új ötletekre. De biztos vagyok benne, hogy valami változóban van. Látok esélyt az elegáns, letisztult olasz stílus újjászületésére. Remélem, leszek olyan szerencsés, hogy részese legyek a történetnek” – mesél jövőbeni terveiről a nemrég női ruhakollekcióval is előrukkoló Incontri.
Sara Battaglia
„Apa tudom, hogy mit akarok csinálni, ha nagy leszek. Salvador Dalí szeretnék lenni” – mondta Battaglia apjának gyermekként, amikor még nővérével ruhákat varrtak Barbie babáiknak. Az ismert divatszerkesztő, Giovanna Battaglia húga, miután ráunt a designiskolára, beállt gyakornokoskodni néhány kiegészítőkben erős márkához, majd megalapította saját brandjét.
„Úgy gondolom, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben elengedhetetlen újragondolni az olasz divat rendszerét, úgy, mint a nyolcvanas években, amikor minden lehetségesnek tűnt” – mondja a keményen dolgozó Battaglia, aki saját állítása szerint, ha egy vállalat nem szállítja le neki időben a mintákat, személyen megy el a gyárba anyagot választani bőrtáskáihoz.
A tervezőnő elismeri, hogy szerencsésnek mondhatja magát, mivel kiváló kapcsolatai vannak az iparággal, mely valószínűleg a street-style fotósok egyik kedvenceként emlegetett nővérének is betudható. „Úgy vélem, hogy a nemzetközi piac elismeri az olasz design minőségét és hagyományait” – magyarázza Battaglia, aki a jövőben bővíteni szeretné táskakollekcióját illetve figyelembe véve a macskák felkapottságát a divatiparban, macska-felszereléseket is piacra dob majd a következő szezonban.
Andrea Pompilio
A nagyanyja butikjában felnőtt Pompilio már nyolc évesen divattervező akart lenni. Az építész apával és festő anyával felnőtt tervező két évvel ezelőtt indította be márkáját, de már jóval ezelőtt felfigyelt rá Giorgio Armani. Az olasz divat egyik ikonikus alakja elsőként kérte fel Pompiliót, hogy showja előtt ő vonultassa fel kollekcióját a férfi ruhákat bemutató divathéten Milánóban.
„Armani meghívója három héttel a bemutató előtt érkezett, ami kellemes meglepetés volt számomra. Armani még szerencsét is kívánt nekem a show kezdete előtt” – mondja a fiatal designer, akit a Pitti Uomo is üdvözölt a szakmában.
„A Pitti Uomo az elmúlt néhány évben határozottan az egyik legnépszerűbb kereskedelmi bemutatónak számít világszerte, nagy ugródeszkának tartom a velük való közös munkát, nagyon örülök, hogy gondoltak rám.
Úgy vélem, hogy Olaszország nem különbözik bármely más országoktól, de azt sem érzem, hogy versenyben lenne. Sok tekintetben lenne mit javítani, például a fiatal tehetségek terén. Azt hiszem, több együttműködésre lenne szükség az ismert márkanevekkel” – fejti ki véleményét Pompilio,aki múlt év januárjában mutatta be első női kapszulakollekcióját, és reméli, hamarosan egy teljes női vonalat piacra dobhat majd.
Mauro Gasperi
Gasperi a Milánóhoz közeli Bresciában született, kiskora óta tudta, hogy divattervező szeretne lenni. A rangos designiskola, a Firenze Polimoda elvégzése után máris a D&G tervezőasztala mögött találta magát. A designer 2008-ban alapította saját márkáját, majd egy évvel később a Camera Nazionale della Moda Italiana (Olasz Divat Nemzeti Tanácsa) felkérte Gasperit, hogy vegyen részt a Fashion Incubator elnevezésű projectben, amit meg is nyert. Győzelmét ügyesen felhasználta arra, hogy bemutassa munkáját a Milánói Divathéten és külföldön is.
Tervezőtársaihoz hasonlóan Gasperi is kifejezte frusztrációját azzal kapcsolatban, hogy az olasz kormány nem ismeri el az új divattervezők lehetséges gazdasági hatásait, ami miatt mind inkább külföldi társaik mögé kerülnek a ranglistán. A Fashion Incubator győzelme után ezért inkább az ország határain kívüli dolgokra koncentrált, mert úgy érezte, hogy a „Made in Italy” címkét könnyebb eladni külföldön, mint hazájában.
„Én tényleg hiszek az olasz divatban, különösen a külföldi piacon. A Valentino, az Armani nagy nevek itt Olaszországban, ezért úgy gondolom, hogy az olasz divat örökké élni fog. Remélem, hogy lassan-lassan több fiatal tehetség is esély kap, hogy bemutathassa munkáját a Milánói Divathét kifutóján. Hiszen az olasz tervezők mindig is számos nő stílusát befolyásolták az elmúlt évtizedekben" – mondja optimistán az Ázsiában már két üzletet is nyitó Gasperi.
