Egy bangladesi katasztrófa ráirányította a figyelmet a varrómunkások etikátlan munkakörülményeire, a Benetton is sáros az ügyben.
Napok óta attól hangos a külföldi sajtó, hogy több embert – köztük a házban található gyárak tulajdonosait és a tervezésben fontos szerepet játszó két mérnököt is – letartóztattak, miután egy nyolcemeletes épület egyszer csak összedőlt. Az eset Bangladesben történt, több mint 600 emberéletet követelt és sajnos nem ez az egyetlen szomorú hír, ami az országgal kapcsolatban napvilágot látott az elmúlt héten.
Az épület tulajdonosát azért tartóztatták le, mert a nyomozók szerint figyelmen kívül hagyta a korábbi figyelmeztetéseket, miszerint az komplexum balesetveszélyes és a tiltások ellenére a megengedettnél több emeletet húzott fel, csak azért, hogy több embert tudjon dolgoztatni. Mohammed Sohal Rana éppen Indiába szeretett volna szökni, akkor érték utol a kommandósok és szállították vissza helikopterrel a fővárosba. Az elfogást hangosbemondóval közölték a tömeggel, akik üdvrialgással és tapsviharral reagáltak.
A hozzászólók véleménye
A Huffington Post cikke alatt több ezer hozzászólás született, ezeknek döntő része egyetért abban, hogy nemcsak a letartóztatott személyek felelősek a történtekért, hanem a hatóságok is, amiért egy ilyen épület tervét jóváhagyták. De hogy mi vezetett eddig? A legtöbb hozzászóló szerint a pénz beszél…
Az interneten már petíció is indult ez ügyben, ide kattintva találja!
Az épület a Rana Plaza névre hallgatott és számos ruhagyár működött benne. Bangladesben a ruházati ipar éves szinten húszmilliárd dolláros forgalmat generál, nem elenyésző alkotóelem tehát az ország gazdasági működésében.
Hogyan történt a katasztrófa?
Rana, a tulajdonos kedden jelent meg utoljára a nyilvánosság előtt, amikor egy tévéinterjúban arról számolt be, hogy az épület falán repedések jelentek meg. Szemtanúk szerint Rana biztosította a bérlőket (köztük öt ruházati céget), hogy az épület biztonságos és semmi okuk az aggodalomra. Azonban a rendőrség evakuálást rendelt el és a földszinten található bankot és néhány boltot be is zárták. Az emeleten és a többi szinten dolgozó munkásoknak viszont megparancsolták, hogy ne törődjenek semmivel, folytassák a munkát. Néhány órával később a ház összedőlt, a törmelékek alá pedig több ezer munkás szorult, egy részük az életét vesztette.
Szombaton letartóztatták az épületben működő ruházati cégek több vezetőjét is, majd Rana feleségét és az építésben közreműködő két mérnököt is. A hatóságok szerint az engedély egy öt- és nem egy nyolcemeletes házra szólt. A tulajdonosok és a cégek számláit is zárolták. Vasárnap a mentés közben tűz ütött ki, ez hátráltatta azt, több órára le is kellett állniuk a mentőcsapatoknak – írja a Huffington Post.
A tragédia több etikai kérdést is a reflektorfénybe helyezett. Csak remélhető, hogy a világ talán felfigyel arra, hogy a nemzetközi márkák ruháit gyártó cégek embertelen körülmények között dolgoztatják a munkásaikat, akik ezért havonta 38 dollárt, 10.000 forintot, tehát egy farmer árának megfelelő összeget kapnak.
Milyen márkák gyártattak a Rana Plazában?
Nagyon sok márka némult el a témát illetően, azonban az Angliában őshonos Primark őszintén bevallotta, hogy készítetett ruhákat az épületben található gyárakban. A Wal-Mart azt állítja, hogy hivatalosan egyetlen ruhájuk sem készült ott, viszont megvizsgálják, hogy történt-e „nem hivatalos” termelés részükre.
Az olasz Benetton szintén tagadta, hogy bármilyen kapcsolata lenne a gyárral, viszont kínossá vált a helyzet számukra, miután a romok között nem egy Benetton-ruhadarab tűnt fel. Később a cég elismerte, hogy volt egy egyszeri rendelésük, azonban az már hetekkel a tragédia előtt volt esedékes. Egy napra rá viszont elismerték, hogy az egyik beszállítójuk rendszeresen készíttetett ruhákat az említett helyen. Tiltakozók piros festékkel öntötték le a márka egyik üzletének kirakatát ezen kijelentések miatt. "Ez egy olyan tragédia, amit senki nem érezhet át. Éppen ezért kötelességünknek érezzük, hogy alapokon keresztül támogassuk az árván maradt családokat" – nyilatkozta a Benetton vezérigazgatója.
Hogyan tovább?
Bár most épp a Rana Plazában haltak meg több százan, nem ritkák az ilyen balesetek sajnos: néhány hónapja a Tazreen Fashions nevű cég épületében ütött ki tűz, akkor több mint 100-an meghaltak, és ki tudja, melyik lesz a következő szabálytalanul felhúzott gyárépület, amelyik maga alá temeti a munkásokat.
Az egyik bangladesi kereskedelmi cég elnökhelyettese felvetette, hogy nem csak az etikus munkakörülményeket kell megteremteniük az európai cégeknek, de az etikus felvásárlást is honosítaniuk kéne. Fizessék meg rendesen a munkásokat és ne a mindennél nagyobb profit lebegjen csak a szemük előtt. A humanitárius szervezetek szakembereit azonban megosztja a tragédia: míg az egyik tábor kiáll a jobb munkakörülményekért való küzdelemben, mások azt hangoztatják, még a havi 38 dollár is több, mint amit a családok munka híján a szeméttelepeken szednének össze – merthogy ez a választásuk, ha nincsenek varrodák. Ez a 38 dollár számukra lehetőség a nyomorból való kitörésre. Mások szerint azonban egy egész kis emelést meg sem éreznének a gyártók, míg a bangladesi családok életminősége sokat javulna akár akkor is, ha napi 2 dollár helyett 2 és negyed dollárt vinnének haza.
A tragédiák napokig lázban tartják az embereket és látszólag több intézkedés is történik a körülmények jobbá tételével kapcsolatban, azonban mintha idővel ezek az ígéretek halványodnának. A szörnyű hírek hallatán a Disney – habár ő nem volt „sáros” a történetben – kivonult Bangladesből. Az európai megrendelőktől lényegesen kevesebb rendelés érkezett a múlt héten, az esemény láthatóan rányomta a bélyegét a piacra.
