A divatház egérszürke kabátját 2004-ben már piacra dobta Geoffrey Beene is. Arról, hogy ez nyúlás vagy sem, megoszlanak a vélemények.
Jó ideje vitatják, hogy illik-e a divattervezőknek ötletet meríteni más designerek régebbi kollekcióiból, vagy minden ilyesmi lopás-e? A tavalyi divathéten a Pradát gyanúsították virágminta lopással, a magyar tervezők közül pedig Nanushka lovas pulóvere emlékeztetett minket Castelbajac lovára.
Legutóbb, a 2013-as őszi/téli kollekciókat felvonultató divathét párizsi állomáson Phoebe Philót, a Céline vezető tervezőjét vádolták meg koppintással – írja a fashionista.com. A vádak szerint a designer egérszürke, csomózott ujjú gyapjúkabátjának ötletét Geoffrey Beene 2004-es kollekciójából vette át. A hasonlóság valóban egyértelmű, de ez betudható egyfajta tisztelgésnek is a tervező előtt, ugyanis Beene-nek ez volt az utolsó kollekciója, mivel még abban évben elhunyt.
Az 1963 óta működő Beene márka népszerű volt a hírességek körében, manhattani üzletében olyan előkelőségek fordultak meg rendszeresen, mint Nancy Reagan, Faye Dunaway, vagy Glenn Close. Az innovatív ötleteiről ismert designernél tanult többek között a Lanvin jelenlegi tervezője, Alber Elbaz is.
A divatszakma felháborodott a több ponton való hasonlóságon, mivel a Céline kabátjának trapéz szerkezete, egyedülálló konstrukciója (az ujjak összecsomózása) és a halványszürke szín egy az egyben megegyezik Beene kilenc évvel ezelőtti darabjával.
„Imádtam, ahogy a Céline feldolgozta Beene kabátját. Talán ez volt a szezon egyik legerősebb kollekciója. Philo egy intelligens tervező, aki igazán tiszteli Beene-t, az ő örökségét, ráadásul szereti az amerikai divatot. Alber Elbaz, aki körülbelül hét évet dolgozott együtt Beene-nel, mondta egyszer, hogy a design egy párbeszéd, nem pedig monológ. És ez egy igazán ide illő példa” – mondta az egész dolgot inkább tiszteletadásnak, mint koppintásnak vélő Jeremy Lewis, a Garmento szerkesztője, aki elsőként szúrta ki a két kabát közti hasonlóságot.
Természetesen Lagerfeld ezúttal sem tudta tartani a száját, röviden így kommentálta az esetet: „Azt kell, hogy mondjam, kissé megdöbbentem.” Ön elítéli az ilyesmit, vagy természetesnek tartja, hogy egy művész máshonnan merít ihletet? Szavazzon!
