Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Legalábbis a divattervezők ezt gondolják, amikor újabb és újabb divatanyagokban veszik elő utcán élő honfitársaikat, és merítenek ihletet tőlük. Ízléstelen vagy sem, a divat a hajléktalanokat sem kíméli.
Ön hajléktalan? Kartondobozban alszik? Spárgafülű szatyorban hordja a holmiját? Kukákból szerzi be a szezon új darabjait? Akkor jó hírünk van! Ne szomorkodjon helyzetén, ne foglalkozzon korgó gyomrával, legyintsen a télen lefagyó lábujjaira, mert Ön stílusos, Ön MENŐ!
Nem, igazából nem vagyunk ennyire ízléstelenek, a hajtás után majd meglátják, miért is viccelődünk más nyomrúságán ennyire hülyén.
Nem először találkozunk ezzel a témával, most a Antidote magazinban jelent meg egy hajléktalanok ihlette divatanyag, ahol a lengyel modell, Magdalena Frackowiak koszosnak tűnő sminkkel, kócos hajjal, túlrétegezett ruhában klasszikus homeless helyzetekben pózol. Hol rongyokon, takarókon és kartondobozon fekszik cipő nélkül egy fa tövében, hol szétártt lábbal ül magába roskadva egy padon, vagy matarészegen, köldökig kigombolt blúzban fogja a fejét egy híd mellett.
Az egész talán ott kezdődött, hogy tavaly márciusban egy kínai hajléktalan férfit felkapott az internet egyszerűbb fele. A Brother Sharp névre keresztelt szerencsétlen, akit Ningbo város utcáján fotóztak, rajongói szerint nagyon jóképű és szuper divatérzékkel válogatja össze ruhatárát. Róla aztán később kiderült, hogy 35 évesen azért lett hajléktalan, mert annyira megtaposta az élet, hogy beleőrült. Elhagyta családját és az utcán kóborolt, ahol magányra vágyott, de hiába, miután netes szenzáció lett, szinte vadásztak rá a városában. Végül az egyébként kétségtelenül jóképű hontalan fiatalember visszaköltözött a családjához és most szeretne beilleszkedni a normális életbe, ami reméljük, sikerül neki, legalább visszaüldözte a sok rajongó idióta.
Ezek után októberben Henrik Vibskov 2010-es őszi-téli kollekciója következett. A dán tervezőt bevallottan a hajléktalanok öltözete ihlette meg, a réteges, színes, rongyos stílus, ami így egyben legalább hordhatatlan is, bár egy-két darabot el tudnánk viselni, még ha kicsit szégyenkezve is. Az avatgardnak nevezett tervező nyilván még sosem gondolt bele, hogy milyen lehet valóban az utcán élni, úgyhogy neki is gratulálunk.
Aztán idén januárban egyszercsak hajléktalanok leptek el Milánóban egy kifutót. Vivienne Westwood volt az ízlésbajnok, akinek az az ötlete támadt, hogy a legújabb férfikollekcióját kócos pasikra húzza, akik aztán kartondobozokon sétálgatva mutatják be a cuccaikat. A sajtóközleményben ez állt: "Vivienne Westwood a hajléktalanokból merített inspirációt, akiknek mindennapi élete a kemény időjárási körülményekkel való küzdelemről szól."
A témához van egy pozitív sztori is, a júliusban megrendezett Múzeumok Éjszakájának egyik legérdekesebb eseménye, a hajléktalanszállón megrendezett divatbemutató . A Dózsa György úti Népszálló női lakói rendeztek bemutatót a saját ruhatárukból, és egy jó hangulatú bulin mutatták be saját kreációikat. Így legalább egy rövid időre nem a saját kilátástalan helyzetük nyomasztotta őket és újra nőnek érezhették magukat, ami az utcán valószínűleg nem megy egykönnyen.
És szerencsére vannak egész jól hangzó hajléktalanokkal foglalkozó sztorik is, pl Lady Gaga, aki pénzt gyűjt, vagy a munkát kapó kéregető és gitáros története. Azért azt szeretnénk megnézni, amikor az utcán élők stílusát sztároló tervezők, stylistok és minden témában érintett rajongók kiköltöznek inspirációért egy hétre az utcára, lehetőleg a tél közepén. Önök pedig inkább nézzék meg, milyen ha két újságíró próbálja ki, milyen az élet hontalanul, meg fognak lepődni: nem divatos, nehéz.
