Gasztroharc című sorozatunkban az emberiséget megosztó nagy kérdéseket tesszük fel önnek. Dönthetett már két hamburgerező és két kóla márka között, most ideje a legelterjedtebb szószokra szavazni.
A majonéz, ami alapvetően ecettel, fűszerekkel és mustárral ízesített olajból és tojássárgájából áll, egy legenda szerint egy elbénázott alapanyag-beszerzés eredménye. Amikor 1756-ban a francia Richelieu herceg legyőzte a briteket, Mahon kikötőjében hatalmas mulatságot rendezett, ahol a séf tejszínből és tojásból készített volna szószt. Csakhogy a tejszín elfogyott, így a szakács kénytelen volt helyette olajat használni. A nagy sikerű kreációt pedig Mahonnaise-nek nevezte. Később egy 1841-es szakácskönyvben elnyomtatták a szósz nevét, így Mayonnaise lett belőle. Egy másik lehetséges magyarázat szerint a francia Bayonne és Les Mayons városok találmánya a szósz, megint mások a francia tojássárgája, vagyis "moyeunaise" vagy "moyeu" szavakra vezetik vissza a szósz elnevezésének eredetét.
Egy biztos: a francia babona szerint menstruáló nő nem készíthet majonézt, mert a szósz soha nem fog összeelegyedni. Az évszázados népszerűség után a majonéz nagyüzemi gyártás akkor indult be, amikor 1910-ben, New York-ban egy német bevándorló, Nina Hellman és férje Richard Hellman házi szószukat az eladott szendvicseikre kenték. A majonéz annyira népszerű lett, hogy a házaspár később a vajhoz hasonlóan, kimérve is árulni kezdte, majd külön műhelyt is felállított erre a célra.
Az angol nyelvben először 1690-ben jelent meg a catchup szó, és Oxford szótár szerint egy kelet-indiai szószt jelentett. Húsz évvel később már ketchupként hivatkoztak rá. A ketchup mégis jóval ezután, az XIX. század elején terjedt csak el, amikor az amerikai paradicsomtermelők nekiálltak saját szószokat gyártani, és a szákácskönyvek is előrukkoltak saját házi receptjükkel. 1876-ban pedig Heinz is belevágott a szószgyártásba.
Mi a jobb?
Abban az időszakban a kethupok rossz minőségű, éretlen paradicsomból készültek, így sokkal hígabbak voltak, és ízükben is inkább a sós és a savanyú dominált. Az éretlen zöldséget nátrium-benzoáttal tartósították, amíg Harvey W. Wiley az újdonsült egészségügyi hatóság (Food and Drug Administration) atyja egészségre károsnak nem minősítette a szert. Azért, hogy elkerülje a termék imázsának romlását a Heinz cég áttért az érett paradicsomok felhasználására és tartósítást ecettel oldotta meg. Így született meg a ma ismert szósz. Ön mit szeret jobban, a ketchupöt vagy a majonézt?
