Évekkel ezelőtt a csodálatos bécsi Naschmarktnál volt először olyan érzésem, hogy magyarként valamiből csúnyán ki vagyok hagyva. Abból az élményből, hogy gusztusos környezetben, gusztusos zöldségek és húsok és tengergyümölcsök között sétálva egy dobozkából fetával töltött olajbogyót falatozzak, miközben hatalmas feketecsokoládé tömbök mellett haladok illatos kávékupacok felé. Most a Borough Market-en, London legnagyobb ételpiacán volt hasonló élményem. Távol álljon tőlem a „bezzeg Magyarországon semmi jó nincsen”-attitűd, nagyon is szeretem az országot, ahová születtem, de egy nagyszerű piacot, a képeken látható gusztusossággal megáldva igenis hiányolok.
A Borough Marketnek éppenséggel volt ideje nagyszerűvé fejlődni: egyes források szerint már a római korban létezett, az első írásos emlék 1276-ban említi. A piacon árult portéka egyálatlán nem olcsó, viszont záráskor a maradékot kevesebb pénzért adják, sőt, van, akinek ingyen is.
Cáfoljanak, kedves olvasók. Árulják el a rosszul értesült cikkírónak, hol van az a legeslegjobb magyar piac, amit a cikk írója nem ismer, viszont megváltoztathatná azt a nézetét, ami szerint valójában nincs normális ételpiac Magyarországon.
