Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy ideig csak röhögtem azon, amikor egy romantikus film női főszereplője úgy próbálta összerakosgatni darabokra szakadt önbecsülését, hogy bevásárlókörútra indult.
Egy ideig csak röhögtem azon, amikor egy romantikus film női főszereplője úgy próbálta összerakosgatni darabokra szakadt önbecsülését, hogy bevásárlókörútra indult. Aztán egyszercsak – vicces módon pont a vég nélküli fogyasztás Kánaánjában, az Egyesült Államokban – tevékeny vásárolgatás után a karórámra pillantottam, és rá kellett döbbennem, hogy a hosszantartó letörtségem egyenes arányban halványodott a soppingolás óráinak múlásával. (Mellékszál: a kedvem javulásában szerepet játszhatott az is, hogy míg itthon képtelenség rám passzoló nadrágot találni, ott szinte minden jó volt rám.) Hölgyeim, uraim, most amerikai és holland tudósok bebizonyították, hogy ilyen márpedig van: a vásárlás állítólag tuti tipp a lehangoltság és az öngyilkos gondolatok ellen. Ugorjon a részletekre és helyeseljen, avagy küldje el a kutatókat kérdőívezni még egy kicsit.
A szociálpszichológusok szerint a halálról való gondolkozás meghozza a vásárlókedvet. A NewScientist magazin arról számol be, hogy például a 9/11 utáni hónapokban sokkal több luxusholmit, édességeket és konzervélelmiszert vásároltak az Egyesült Államokban. Hasonló nyomon indult el az arizonai egyetem professzora, Naomi Mandel és a rotterdami Erasmus Egyetem oktatója, Dirk Smeesters, aki 746 diákot kért meg, hogy írjanak fogalmazást a következő két téma valamelyikéről: a saját halálukról vagy a fogorvosnál tett látogatásról, emellett pedig értékelniük kellett saját önbecsülésüket.
A tanulmány szerint, amelyet elolvashat itt, azok, akiknek alacsony az önbecsülése és a halálról írtak, több csokoládét fogyasztottak és nagyobbra nőtt a képzeletben összeállított vásárlólistájuk azokkal szemben, akik a fogorvosról írtak. A kutatók azt a tanulságot vonták le, hogy a kishitű emberek számára a fogyasztás egyfajta pótcselekvés, ami „segít megfeledkezni önmagunkról”, mondja Smeesters.
És most jön ön: vallja be, gyógyította sérült lelkét mostanában egy helyes nyári toppal vagy egy csinos bikinivel? Hisz egyáltalán abban, hogy a vásárlás jót tehet bárminek is a kereskedő pénztárcáján kívül?
