Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az Országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) lényege, hogy a jégkárok csökkentése érdekében talajgenerátorokkal ezüst-jodidot juttatnak a felhőkbe. Bár működése komoly segítséget jelenthet a gazdák számára, a technológia gyakran kerül a viták kereszttüzébe egészségügyi és környezetvédelmi aggályok miatt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) most honlapján tette közzé a korábbi hatástanulmányok eredményét. Ezek azt mutatják, hogy a felmerült aggályok alaptalanok.
Így működik a JÉGER
A NAK az agrártárcával együtt működteti az Országos jégkármérséklő rendszert, amelynek célja a mezőgazdaságot érintő jégkárok csökkentése. A Dél-Dunántúlon már évtizedek óta alkalmazott technológiát 2018. május elseje óta használják országos rendszerként, amely minden évben május elseje és szeptember 30-a között üzemel.
Idén májusban például 12 napon alakult ki olyan zivatarfelhő, amelynél felmerült, hogy jégesőt okozhat, és végül két napon fordult elő jégveszélyes zivatarfelhő. A rendszer bekapcsolására havi szinten 2-4 alkalommal van szükség.
A talajgenerátorok acetonos ezüst-jodid oldatot égetnek el, így ezüst-jodid molekulák jönnek létre, amelyek feláramlással a felhők rétegeibe jutnak. Mint az a NAK útmutatójából kiderül,
ott a már kialakult jégszemeket megszüntetni nem tudják, de csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását.
Olyan technológia jelenleg sehol nincs a világon, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. Azt viszont garantálni lehet, hogy a technológia révén a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz, mint alkalmazása nélkül. Ezáltal pedig a jégkárok is mérsékelhetők.
Sok tévhit kering róla
A rendszer kapcsán több tévhit is kering a köztudatban. Vannak, akik úgy hiszik, hogy szétválasztja vagy elzavarja a felhőket, és felmerült az is, hogy a JÉGER miatt kevesebb az országban a csapadék. A NAK ezt határozottan cáfolta.
„A jégkármérséklő rendszer működése nincs hatással a felhők mozgására és kialakulására. Nem képes befolyásolni a felhők áramlását, az ezüst-jodid hatóanyag csak a felhőkben lévő jégmagokra hat. A hatásának köszönhetően a jégmagok aprózódnak és a jég esővé vagy kisebb jégszemekké alakul” – tisztázta honlapján a szervezet, kiemelve: az elemzések is alátámasztják, hogy a rendszer nincs hatással a csapadék mennyiségére.
Aggályként gyakran felmerül a JÉGER környezetre és egészségre gyakorolt hatása is. Ezekre reagálva a NAK felidézte: az országos rendszer kialakítását követő évben a Kamara önként vállalta egy 2 éves tanulmány elkészítését, amely a hatóanyag és a hálózat működésének környezeti hatásait vizsgálta. A szakemberek előbb modellezési zónákat jelöltek ki, majd ötven olyan területi pontot választottak ki, ahol a meteorológiai viszonyok miatt az ezüst-jodid képes lehetett volna felhalmozódni.
A kiválasztott pontokon a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből vettek mintákat, tíz helyen pedig talajvízminta-vétel is zajlott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása érdekében. Az eredmény azt mutatta, hogy a rendszer működése sem a talajban, sem a talajvízben nem okozott káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást.
A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása.
A légkörbe kikerülő károsanyag-koncentráció és talajfelszínre kerülő szennyező anyag mennyisége annyira csekély volt a tanulmány alapján, hogy a laboratórium nem találta indokoltnak monitoring rendszer felállítását.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A meteorológus védelmébe vette
Tóth Tamás meteorológus Facebook-posztjában vette védelmébe a jégmérséklő rendszert, amelynek – mint fogalmazott – működése talán az elmúlt évek egyik legvitatottabb agrár- és meteorológiai kérdésévé vált Magyarországon.
Szerinte a viták hátterében elsősorban az áll, hogy az elmúlt években súlyosbodó aszályok és vízhiány miatt sokan a jégkármérséklést teszik felelőssé a csapadék elmaradásáért. Erre reagálva leszögezte, meteorológiai szempontból
a csapadékhiányt és az aszályt nem a talajszinten működtetett generátorok okozzák.
A szakember emlékeztetett, hogy az időjárásunkat döntően a nagytérségű légköri folyamatok alakítják. Az elmúlt években azonban megváltozott az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger térségéből érkező ciklonok pályája és gyakorisága, így Magyarország sok esetben kevesebb csapadékot kapott.
Az aszály hátterében ezek a nagyléptékű folyamatok állnak, amelyeket jelenlegi technológiai eszközeinkkel nem tudunk érdemben befolyásolni.”
Szerinte a rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok és észrevételek áttekintése hasznos lehet, meggyőződése ugyanakkor, hogy a mezőgazdaság jövője szempontjából sokkal fontosabb kérdés, hogyan alkalmazkodunk a megváltozó éghajlati viszonyokhoz.
„A termésbiztonságot hosszú távon nem elsősorban a jégkármérséklő rendszer sorsa fogja meghatározni, hanem a vízmegtartás fejlesztése, a táji vízgazdálkodás megerősítése, új tározók kialakítása és az aszályhoz jobban alkalmazkodó mezőgazdasági gyakorlatok elterjedése. Ezek jelenthetik a leghatékonyabb védelmet a jövő egyre gyakoribb szélsőségeivel szemben” – zárta bejegyzését.
Felülvizsgálják a működését
A NAK konkrét adatokat is közölt a kárenyhítési rendszer hatékonyságáról. Az adatokból az derül ki, hogy a JÉGER elindítását megelőző három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra vonatkozóan jelentettek be jégkárt a gazdálkodók Magyarországon, ami 2018 és 2025 között átlagosan 31 514 hektárra mérséklődött.
Ez azt jelenti, hogy 44 százalékkal csökkent a jégkárral érintett terület nagysága.
Miközben ebben az időszakban Európában 170 százalékkal, a szomszédos országokban pedig 139 százalékkal több 2 centiméternél nagyobb szemcseméretű jég hullott, addig Magyarországon az érték 26 százalék volt.
A JÉGER kapcsán a napokban Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdálkodásért felelős miniszter is megszólalt, és azt ígérte, felülvizsgálják a jégkármérséklő rendszer működését és szakmai felügyeletét. Ezt azzal indokolta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával folytatott egyeztetésen azt a tájékoztatást kapták, hogy vannak régiók, ahol kimondottan kérik a rendszer leállítását, míg máshol annak működtetését szorgalmazzák.
Figyelembe kell vennünk a helyi termelők igényeit, és egységes szakmai keretet kell kialakítanunk ahhoz, hogy megfelelően működhessen a rendszer
– fogalmazott a miniszter. A rendszer további működésével kapcsolatban tehát a közeljövőben születhet döntés.
A klímváltozás az Antarktiszon is komoly gondokat okoz, a kutatók egy ijesztő térképen mutatták meg, hogyan nézne ki jég nélkül.
