Ne vedd meg nőnapra: rákkeltő vegyszereket tartalmazhat ez az import virág

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A nőnap slágere évről évre a rózsa, különösen az importból érkező, hibátlan szirmú csokor. Kevesen gondolnak bele, hogy a tökéletes külsőnek komoly ára van: a termelők több növényvédő szert használnak, a vásárlók magasabb árat fizetnek, a termesztő régiók lakói pedig a talaj- és vízszennyezés következményeit viselik.

Egy friss nemzetközi vizsgálat szerint az Európába és az Egyesült Államokba érkező vágott virágok jelentős része veszélyes növényvédőszer-maradványokat tartalmaz. Ezek egy része az emberi egészségre is kockázatot jelenthet – számolt be róla a The Guardian.

Nőnapra virágot? Nem mindegy, honnan jön

Az Andok magasföldi térségeiben – különösen Ecuadorban – hatalmas üvegházakban termesztik az exportpiacra szánt rózsákat. Az ország mára a világ egyik legnagyobb rózsaexportőrévé vált, évente több milliárd szál kerül külföldre. A magas tengerszint feletti fekvés, az erős napsütés és a vulkanikus talaj ideális a hosszú szárú, nagy bimbójú virágokhoz, amelyekért a nemzetközi piac prémium árat fizet.

Rózsatövek között dolgozó munkás egy üvegházban – az Európába exportált vágott virágok jelentős része ilyen ültetvényekről érkezik
Fotó: Aldo Pavan / Getty Images Hungary

A szépség mögött azonban intenzív vegyszerhasználat áll. A vágott virágokra nem minden esetben vonatkoznak olyan szigorú élelmiszer-biztonsági határértékek, mint a zöldségekre vagy gyümölcsökre, így a termesztés során nagy mennyiségű növényvédő szert alkalmaznak a hibátlan megjelenés érdekében.

Egy európai civil szervezet laborvizsgálata szerint a tesztelt csokrokban több tucat különböző növényvédő szer nyomát mutatták ki.

Számos anyag hormonrendszert befolyásoló, rákkeltőként számontartott vagy a termékenységet károsító vegyület volt, és több közülük az Európai Unióban már tiltott hatóanyagnak számít.

A probléma nem csupán a vásárlókat érinti

Kutatások szerint a termesztő régiókban élő munkavállalók és családjaik körében gyakoriak a légúti panaszok, bőrproblémák, sőt egyes tanulmányok a vegyszerterhelés és idegrendszeri, illetve mentális egészségi gondok között is összefüggést találtak.

Mindez nem jelenti azt, hogy minden import rózsa veszélyes lenne, de érdemes tudatosabban választani. Ha nőnapra virágot veszünk, keressük a megbízható forrásból származó, lehetőség szerint minősített, fenntartható termesztésből érkező csokrokat, vagy válasszunk hazai, szezonális alternatívát.

Tudtad, hogy a rózsa illata különös módon hat az agyunkra? Olvasd el az erről szóló következő cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Elveheti a gyerekek látását a túl sok mobilozás: drámai mértékben nő a gyerekkori rövidlátók száma

Ijesztő statisztikák mutatják, hogy rohamléptekben nő a szemüveges gyerekek száma világszerte. Bár a szülők hajlamosak a genetikára fogni a bajt, a szemészek szerint a valódi bűnös a modern életmódunk: a végtelen képernyőbámulás, a közeli fókuszálás és a természetes napfény hiánya. Mivel a gyerekek nem tudják, milyen a tökéletes látás, ritkán panaszkodnak – miközben a szemgolyójuk észrevétlenül nyúlik meg a tabletek előtt, megalapozva a felnőttkori súlyos szembetegségeket.

Életem

Súlyos vízválság fenyegeti ezt a magyar megyét: már a honvédséget is bevetették

Évtizedek óta nem tapasztalt, súlyos vízhiány alakult ki Zalaszentgrót térségében, amely miatt Zala megye számos településén válsághelyzet állt elő. A kritikus állapotok enyhítésére átmeneti megoldásként az éjszaka folyamán tartálykocsikból kezdték feltölteni a kiürült zalai víztározókat a szomszédos közműszolgáltatók segítségével.

Testem

Alulműködik vagy túlpörög? Ezek az hétköznapinak tűnő tünetek pajzsmirigybetegségre utalhatnak

Folyton fáradt vagy, hullik a hajad, és indokolatlanul ugrál a súlyod, miközben a hangulatod is ezerfelé ágazik? Sokan hajlamosak vagyunk az ilyen panaszokat a mindennapi stresszre vagy a kimerültségre fogni, pedig nagyon gyakran a nyakunkban rejtőző apró, pillangó alakú szerv, a pajzsmirigy áll a háttérben. Ez a hormontermelő szervünk szabályozza a testünk szinte összes alapvető folyamatát, így ha alulműködik vagy éppen túlpörög, az az egész szervezetünkben káoszt okozhat.

Életem

Az egészséged is rámehet, ha bedőlsz ennek a csalásnak

Egyre több okosórát hirdetnek egy igencsak kívánatos funkcióval, miszerint képes és alkalmas a vércukorszint monitorozására is. Ez azonban a technika jelen állását is figyelembe véve valószínűleg nem más, mint átverés, a csaló hirdetések levét pedig a felhasználók isszák meg.

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.