Van, ahol közel 100%-os lesz a terméskiesés – hatalmas áremelkedésre van kilátás

egy kéz almát szakajt a fáról
Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az április közepén a több éjszakán át tartó fagyok és az ezt követő szárazság miatt országszerte, de különösen a Nyírségben, kritikus helyzetbe került a magyar gyümölcstermesztés.

A katasztrofális helyzetet egymást követő fagyos éjszakák sorozata okozta, amelyek nem hagytak időt a növények regenerálódására. Míg a virágzó fák már −1-2 Celsius-foknál károsodnak, a Nyírségben mért5 fok alatti hőmérséklet tömeges pusztuláshoz vezetett. Tölgyfa József, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója szerint idén több helyen a várható terméshozam szinte egésze odaveszett. „A legtöbb érintett gazdaságban 50-90% közötti terméskieséssel számolnak” – mondta a szakember.

Nem csak a fagy okozott kárt a termésben

A károkat jelentősen felerősítette a rendkívül alacsony páratartalom és a csapadékhiány, ami úgynevezett „száraz fagyot” eredményezett.

Idézőjel ikon

A vízhiány miatt legyengült növények még a viszonylag enyhébb lehűlésekkel szemben is védtelenek voltak.

A lehűlés és az aszály okozta kár leginkább a csonthéjasokat, így a kajszi- és őszibarackot, a cseresznyét, valamint az almát és a körtét érintette.

A csonthéjas gyümölcsök kerültek a legnagyobb veszélybe
Fotó: Doctor Pepper

A tavalyi év sem volt kegyes a gazdákhoz

A 2026-os esztendő kilátásait tovább rontja, hogy a gazdák a tavalyi, szintén súlyos fagykárokkal sújtott év után eleve nehéz helyzetből indultak.

A 2025-ös szezonban egyes fajoknál tapasztalt 80-90%-os kiesés már korábban piaci sokkot és drasztikus áremelkedést okozott.

Az idei ismétlődő károk miatt várhatóan tovább szűkül a hazai kínálat, ami hiányhoz és az árak további két, akár háromszoros növekedéséhez is vezethet.

Ilyen problémákkal szembesülve még fontosabbá válik a tudatos növényvédelem, valamint a biostimulátorok és aminosavak használata. Ezek a technológiák segíthetnek a váratlan helyzetek kezelésében és a regeneráció felgyorsításában, hogy a gazdák legalább a termés még menthető részét megőrizhessék.

Kapcsolódó: Vas vármegyében is veszélybe került az idei gyümölcsszezon.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.