Ezekkel a diplomákkal lehet a legkevesebbet keresni – mégis tömeges a jelentkezés

Magyar pénz, egy nő egy marék magyar forintot tart a kezében, különböző bankjegyek, pénzügyek
Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A legrosszabb kezdő fizetéssel járó diplomák között főleg kreatív és művészeti szakok szerepelnek, mégis tömegével jelentkeznek rájuk a fiatalok.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb felméréséből – amely a 2022/2023-as tanévben végzetteket vizsgálta – kiderül, hogy melyik 10 alapszakos diplomával lehetett a legkevesebbet keresni átlagosan és bruttóban 2024-ben. Az Eduline megnézte, hányan jelentkeztek ezekre a szakokra.

Hiába az alacsony fizetés, sok fiatal jelentkezik ide

Az alacsony fizetések ismeretében azt gondolhatnánk, hogy ezekre a képzésekre alig akad jelentkező, de ez egyáltalán nincs így, több százan jelölték meg ezeket a szakokat.

Egy csoport hallgató figyelmesen hallgatja az oktatót egy egyetemi előadáson.
Töretlen az érdeklődés a legrosszabb kezdő fizetéssel járó szakok iránt is a felvételizők körében
Fotó: Tom Werner / Getty Images

A legalacsonyabb átlagfizetésű szakon, a zenekultúra képzésen a pályakezdők bruttó 275 ezer forint körül keresnek, idén mégis 144-en jelentkeztek rá, ebből 48-an első helyen.

A lista további részében is főleg kreatív és művészeti szakok szerepelnek, amelyek iránt stabil a felvételizők érdeklődése:

  • animáció: 477 jelentkezés (261 első helyes), kb. 298 ezer forint kezdőbér;
  • táncos és próbavezető: 507 jelentkezés (255 első helyes), kb. 317 ezer forint;
  • építőművészet: 522 jelentkezés (177 első helyes), kb. 324 ezer forint;
  • képi ábrázolás: 485 jelentkezés (171 első helyes), kb. 339 ezer forint;
  • média design: 318 jelentkezés (106 első helyes), kb. 363 ezer forint;
  • fotográfia: 384 jelentkezés (162 első helyes), kb. 366 ezer forint.

A listából kiemelkedik a mozgókép képzés, amelyhez olyan szakirányok tartoznak, mint a film- és televíziórendezés, az operatőr, a filmvágás vagy a gyártásszervezés. Erre 1592 jelentkezés érkezett – ebből 605 első helyes –, vagyis messze ez a legnépszerűbb szak, holott itt is csak nagyjából 340 ezer forint a kezdő fizetés.

A legrosszabbul fizető alapszakok között kakukktojásként szerepel a repülőmérnöki szak. Bár itt a kezdő bér magasabb, körülbelül 370 ezer forint, a jelentkezések száma azonban jóval alacsonyabb: 264 összesen, ebből 124 első helyes.

Természetesen ezek csupán az átlagos pályakezdő fizetések, amelyek nem feltétlenül tükrözik, hogy hosszabb távon milyen bérezéssel kecseget egy-egy diploma.

Van olyan szakma is, amelyben diploma nélkül is kereshetsz 1,2 milliót, ráadásul a kezdő fizetés is átlag feletti ebben a munkakörben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.