A februári bérvisszaesés miatt szűkült a magyar munkavállalók hitelfelvételi mozgástere. Az átlag- és mediánkereseteket vizsgáló jelentés szerint a csökkenő jövedelmek közvetlenül meghatározzák, hogy mekkora törlesztőrészletet és hitelösszeget bírnak el a háztartások a hatályos jövedelemarányos törlesztési szabályok mellett.
A statisztikák szerint a nettó átlagkereset februárban 509 ezer forint körül alakult, miután a januári kiugró szintet az egyszeri kifizetések, mint például a fegyverpénz, torzították. A hitelfelvételnél kulcsfontosságú, hogy a jövedelem legfeljebb 50 százaléka fordítható legyen törlesztésre. Ez alapján a nettó átlagbért keresők esetében körülbelül 254 ezer forint lehet a maximális havi törlesztőrészlet – jelezte a HRportál.
Így befolyásolja a mediánbér a hitelfelvételt
A mediánbérrel rendelkezők helyzete ennél korlátozottabb, ők havonta nagyjából 208 ezer forintot fordíthatnak hiteltörlesztésre.
Személyi kölcsön igénylése esetén ez a jövedelmi szint a megfelelő futamidő mellett maximum 13,5 millió forint felvételét teszi lehetővé.
Ezzel szemben az átlagbérből élők számára a személyi hitel felső határa akár a 15 millió forintot is elérheti.
Lakáshitel esetén változik a felvehető összeg
A lakáshitelek piacán a hosszabb, akár 25 éves futamidőnek köszönhetően jelentősebb összegek is elérhetőek átlagos fizetésből. Kedvező banki ajánlatok mellett
egy átlagbérrel rendelkező ügyfél akár 38 millió forintos kölcsönhöz is juthat.
Ugyanakkor a szakértők megjegyzik, hogy a biztonságos hitelképesség fenntartásához érdemesebb inkább 32,5 millió forint körüli felső határral tervezni.
Mivel az alacsonyabb jövedelem automatikusan alacsonyabb hitelezést von maga után, ez jelentősen szűkíti az ingatlanvásárlási vagy egyéb tervezéseket megvalósítani kívánó háztartások lehetőségeit.
Kapcsolódó: ha ilyen ingatlanod van, nagyot kaszálhatsz vele!
