Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem lehet sokáig odázni a szakértők szerint a magyar nyugdíjrendszer átalakítását. A nyugdíjkorhatár megemelésére a demográfiai folyamatok miatt van szükség. Úgy vélik, a dinamikus korhatáremelés lehet a megoldás.
Szakértőt kérdezett a Pénzcentrum arról, szükséges-e, és ha igen, mikor válik időszerűvé a magyar nyugdíjkorhatár megemelése. A cikkből kiderül,
- miért van szükség a nyugdíjkorhatár megemelésére hazánkban,
- milyen módon lehet ezt a legkíméletesebben véghez vinni, illetve
- mit gondolnak a témáról a szakértők.
Amint azt a lap Banyár József közgazdász, a Magyar Közgazdasági Társaság tagja segítségével összegezte, megoldást jelentene, ha a nyugdíjkorhatár automatikusan követné a várható élettartam alakulását, így reflektálva a társadalmi folyamatokra. A szakértő úgy véli, ha éves szinten két hónappal, dinamikus módon növekedne a nyugdíjba vonulás időpontja, az mindenki számára kiszámíthatóvá és tervezhetővé tenné a rendszert.
Ezért szükséges megemelni a nyugdíjkorhatárt
A szakértő szerint a probléma a társadalom szerkezetéből fakad. Ma már nem ugyanazt jelenti idősnek lenni, mint a régebbi korokban. A mai kor idősei sokkal egészségesebb, hosszabb és aktívabb életet élnek nyugdíjasként is.
Úgy véli, a jelenlegi nyugdíjrendszer a gyermekteleneknek kedvez, akik sok esetben anyagilag kedvezőbb pályát futnak be, hiszen
- folyamatosan dolgoznak,
- emiatt több járulékot fizetnek,
- egyúttal magasabb nyugdíjra lesznek jogosultak,
amit később azon fiatalok befizetéseiből kapnak meg, akiket más családok neveltek fel. Mindeközben a születésszám tartósan alacsony, az emberek pedig egyre tovább élnek, tehát a rendszernek egyre több nyugdíjast kell eltartania.
A lap emlékeztetett, Farkas András nyugdíjszakértő is arról beszélt nemrég, hogy a csökkenő számú járulékfizető, illetve a növekvő számú nyugdíjas együttesen ki kell, hogy kényszerítse a változtatásokat. Banyár József szerint a társadalmi szerkezet miatt a fix nyugdíjkorhatár helyett érdemes lenne elmozdulni egy rugalmasabb megközelítés felé.
Úgy véli, a mindenkori nyugdíjazás korhatárát a várható élettartamhoz viszonyítva kéne meghatározni.
Így változtatna a nyugdíjkorhatáron a szakértő
A statisztikák szerint hazánkban az elmúlt évtizedekben nagyjából öt évente nőtt egy évvel a várható élettartam. Ilyenkor három alapvető eszköz van a nyugdíjrendszer egyensúlyban tartására, a járulékok emelése, a nyugdíjak csökkentése, vagy a nyugdíjkorhatár növelése. Utóbbi indexálása megoldást jelenthetne Banyár József szerint nálunk is, ugyanúgy, mint számos más országban, ahol hasonló változások történtek a várható élettartammal.
Ezt praktikusan az idősödési korhatár indexálásával lehet elérni, mégpedig a várható hátralévő élettartam növekedésének mértékében
− mondta el a szakértő a Pénzcentrumnak hangsúlyozva azt is, hogy a magyar nyugdíjasok esetén a fenti három tennivalóból elég lenne egy, a korhatár megemelés is, ráadásul ez a leggyorsabban végrehajtható lépés.
A napokban az is kiderült, mekkora nyugdíjra számíthatnak azok, akik 2026-ban érik el a korhatárt.
