Nem lehet sokáig odázni a szakértők szerint a magyar nyugdíjrendszer átalakítását. A nyugdíjkorhatár megemelésére a demográfiai folyamatok miatt van szükség. Úgy vélik, a dinamikus korhatáremelés lehet a megoldás.
A hosszú évtizedeken keresztül tízmilliósnak tartott Magyarország jelenlegi lakói már csak alulról tekintenek a szép kerek számra. Még soha nem született olyan kevés magyar egy-egy vizsgált időszakban, mint idén. Vajon mi várható évtizedek év múlva, mennyi magyar születik akkor? Utánajártunk a demográfiai adatok várható alakulásának.
A fejlett országokban a népességszint fennmaradásához, a társadalom újratermelődéséhez 2,1 születés szükség, vagyis ennyi gyermeket kellene világra hoznia minden nőnek átlagban. Ehhez képest számuk az előrejelzések szerint Nyugat-Európában 2100-ig 1,37-re csökken, Közép- és Kelet-Európában pedig még aggasztóbb szintre zuhan majd.
Öregedő társadalmunkban a 65 évet betöltött emberek mehetnek nyugdíjba, illetve a nők negyven év munkaviszony után. Míg a nők ezzel a kedvezménnyel nagy számban élnek is, a férfiak 38 százaléka várhatóan meg sem éli a nyugdíjazást. Számos kutatás zajlik az optimális idő kiszámítására, mi most az életmód felőli megközelítésekből szemlézünk.
A népességfogyás súlyos probléma egy ország számára, a kormányok ezért olykor drasztikus vagy éppen furcsa lépésekhez nyúlnak, hogy felturbózzák a gyerekvállalási kedvet. Összeszedtünk 6 példát, amikor különböző nemzetek egészen különös módszerekkel próbálták rendbe tenni a demográfiai mutatókat.
Kínában nagy döntést jelentettek be május végén: engedélyezik a szülőknek, hogy harmadik gyereket is vállaljanak. Mit szólnak ehhez az anyukák, akiket tigrisanyáknak szoktak nevezni? Valóban olyan szigorúak a gyereknevelési elveik, ahogy az a közvéleményben megjelenik?
Sok egyedülálló nő azzal riogatja egymást, hogy azért lehetetlen a helyzetük, merthogy sokkal több női társkereső van, mint férfi. A Szabad Vagyok Program megalkotói kikérdezték Kamarás Ferenc demográfust a Központi Statisztikai Hivataltól.
