A hosszú évtizedeken keresztül tízmilliósnak tartott Magyarország jelenlegi lakói már csak alulról tekintenek a szép kerek számra. Még soha nem született olyan kevés magyar egy-egy vizsgált időszakban, mint idén. Vajon mi várható évtizedek év múlva, mennyi magyar születik akkor? Utánajártunk a demográfiai adatok várható alakulásának.
Az európai uniós országok sorában az ötödik helyen végzett Magyarország a természetes népességfogyás ütemét tekintve. A friss statisztikai adatok azonban nemcsak a magas halálozási arányszámokra világítanak rá, hanem arra is, hogy egyre kevesebb magyar gyermek születik.
Kíváncsiak voltunk arra, vajon miként alakult az elmúlt évtizedek, illetve az elmúlt évek során a hazai születések száma.
Egyre kevesebb magyar gyermek születik
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Tér-kép kiadványában összegezte Magyarország demográfiai helyzetét. Mielőtt azonban a népesség várható alakulását végignéznénk, lássuk, mi vezetett odáig, hogy a tízmilliós lélektani határ egyre messzebbre kerül.
Az Osztrák-Magyar Monarchia a jelenlegi országunknál háromszor akkora egykori Magyarországának területén az 1800-as évek utolsó évtizedeiben még közel kétszázezer gyermek született a statisztikai adatok szerint. Természetesen a múlt század gyógyászati újításait megelőzően ez a kétszázezer kis lélek sokkal kisebb eséllyel élte meg a felnőttkort a magas csecsemőhalandóság miatt.
Az 1870-es évekkel kezdődő KSH-korfa egyértelmű népességnövekedést mutat egészen 1912-14-ig. Az első világháború idején azonban, amikor a felnőtt férfiak szinte mindegyike katonaként szolgált, a születések száma érthető módon drasztikusan csökkent. S míg 1910-ben több mint 224 ezer gyerek született, a háborús években ennek kevesebb mint fele. 1914 és 1918 között alig 94-97 ezer gyermek látta meg a napvilágot.
Leánynak szülni dicsőség, az asszonyoknak kötelesség volt
Az első fogamzásgátló eszközök elterjedésével, illetve a múlt század nagy, gazdasági recessziójával szinte egy időben, az 1930-as években kezdett igazán csökkenni a születések száma Magyarországon. A folyamatosan egyre kisebb születésszámot eddig egyedül a Ratkó-korszak tudta megállítani. A drasztikus, azóta is a nevével hivatkozott népességszabályozási rendelet jócskán megdobta a hazai születésszámot. A "leánynak szülni dicsőség, asszonynak szülni kötelesség” jelszó szellemében betiltották a művi terhességmegszakítást, és bevezették a gyermektelenségi adót. Ekkoriban éveken keresztül ismét 200 ezer felett volt a születésszám.
A gyermektelenségi adót azoknak a 20 és 50 év közötti férfiaknak, illetve 20 és 45 év közötti nőknek kellett fizetniük, akiknek keresete már volt, de gyermeke még nem; az újfajta adó az akkori adóalap 4 százalékát tette ki.
A születésszám azonnal visszaesett
Amint az 56-os forradalmat követően elsikkadtak a korábbi pártvezetés által meghozott törvények, ismét hatalmasat zuhant a születések száma. 1958-ban már csak 151 ezer gyermek született hazánkban. A Ratkó-gyerekek felnőtté válása és családalapítása ugyan némileg ismét emelt a születésszámon, ám azt követően ismét apadt az újszülöttek aránya, az egykori Ratkó-unokáknál szinte már alig volt látható, hogy szülőképes korba léptek.
1983-ban voltunk a legtöbben
A rendszerváltás előtti utolsó évtizedben, azon belül is 1983-ban voltunk a legtöbben. Ekkor Magyarország teljes lakossága több mint 10,7 millió fő volt, azonban innentől kezdve egyre kevesebben vagyunk.
Az 1990-es években ugyan még évi 94-120 ezer magyar gyermek született, a 2000-es évektől kezdődően azonban már nem tudott 100 ezer fölé kúszni a születésszám.
A családtámogatások növelték a születések számát
A 2010-ben bevezetett CSOK-nak köszönhetően ugyan átmenetileg nőtt a születésszám, a rekord a 2016-os, 2021-es év volt, azonban még ezekben az években sem emelkedett 100 ezer fölé a szülések száma. 2022-ben már csak 88 ezer gyermek látta meg a napvilágot Magyarországon, 2023-ban körülbelül 86 ezer gyermek születése lassította a népességcsökkenést átmenetileg.
Nem csak a népesség, a gyermekvállalási hajlandóság is csökken
Az átmeneti lassulás rövidnek bizonyult, 2024 februárjában kis híján történelmi mélypontra esett a születések száma. A legkevesebben a fővárosban, valamint Baranya és Csongrád vármegyékben születtek. 2001 óta ráadásul Pest vármegyén kívül mindenütt az országban csökken a szülőképes korú nők létszáma és gyermekvállalási hajlandósága is. Az egyre kevesebb első gyermek magyarországi megszületésére az elvándorlás is komoly hatást gyakorol.
Az országon belüli és külföldre irányuló migráció miatt a nyugati országrészeken kívül minden megyében 20 százalékos népességcsökkenésre számítanak a szakemberek. A termékenységi és halálozási számok becslését négyféle forgatókönyv szerint igyekeztek előrejelezni, mi ebből a legkisebb termékenységgel becslő verziót mutatjuk. A Statisztikai Szemlében megjelent előrejelzések szerint 2050-ben várhatóan mintegy 86 ezer baba születik majd Magyarországon. Ez az akkorra becsült teljes népesség – 8,2 millió fő – 1,04 százalékát teszi majd ki.
Ha érdekel,miként alakul majd világszinten a népesedés, érdemes tovább kattintanod.
