Sokan meglepődnek, de az egyetemi évek nem számítanak bele automatikusan a nyugdíjba. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő kifejtette: öregségi nyugdíj esetén csak az 1998. január 1-je előtti nappali tagozatos tanulmányok minősülnek szolgálati időnek, míg a hozzátartozói nyugellátásoknál az időponttól függetlenül elismerik a diploma megszerzéséhez szükséges időszakot.
A szolgálati időt a hallgatói jogviszony kezdetétől a végéig számolják, beleértve a tanulmányi szüneteket is. Az egymásra épülő főiskolai és egyetemi képzések, az átiratkozások, valamint az alap- és mesterképzés ideje is összeadódik a képesítés megszerzéséhez szükséges mértékig. Párhuzamos tanulmányoknál azonban egyszerre csak egy képzés ideje vehető figyelembe – írja a HRportál.
A külföldi egyetemi tanulmányok is számíthatnak
A külföldi tanulmányok akkor ismerhetők el, ha az oklevél honosítható, vagy a hazai intézmény beszámította a kinti féléveket.
Bizonyos állami vagy nemzetközi ösztöndíjak esetén az igazolás alól is mentesülhet a hallgató.
Ebben az esetben is legfeljebb a külföldön meghatározott hivatalos képzési időtartam számítható be szolgálati időként.
Bizonyos esetekben megállapodásra is szükség van a nyugdíjhoz
Az 1998 utáni tanulmányi évek csak akkor számítanak bele az öregségi nyugdíjba,
ha az érintett megállapodást köt a hatósággal, és befizeti a minimálbér 22%-ának megfelelő nyugdíjjárulékot.
Ez utólag is megtehető, a hozzátartozói nyugellátásoknál viszont a befizetés nélkül is minden esetben elismerik a tanulmányi időt. Fontos kivétel a nők kedvezményes nyugdíja: a 40 éves jogosultsági időbe semmilyen felsőfokú tanulmányi időszak nem számítható be.
