Megkezdődött a Duna főágának újraszabályozása egy szakaszon. A cél, hogy ne szűküljön tovább a folyó adott szakasza a korábban beépített sarkantyúk miatt.
Amint arról a WWF beszámolt közösségi oldalán, hosszas tervezést és egyeztetéseket követően elkezdődött a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) szakmai vezetésével az elavult folyószabályozási kőművek, a sarkantyúk átalakítása.
Amint azt a DINPI oldalán összegezték a szakemberek, az élőhely-átalakítás célja, hogy hullámzástól védett, parti zónát alakítsanak ki két sarkantyú térségében a halak ívásához.
Ezért szükséges a Duna szabályozásának finomítása
A sarkantyúk olyan terelőművek, amelyeka hajózási főútvonal felé terelik a vizet, így az év jóval nagyobb részében lehet rajta hajózni, mint ezek nélkül. Megépítésük viszont több negatív következménnyel is járt, ugyanis nemcsak lassították a part menti áramlást, de az inváziós fajok is ellepték a sarkantyúkat.
A part menti áramlást lassulása miatt elkezdett szűkülni a meder, ráadásul a hordalék is intenzívebben rakódik le.
A mostani beavatkozás célja egy olyan mintabeavatkozás kialakítása a Duna 1676. folyókilométerénél, ahol meghagyják ugyan a sarkantyúk eredeti, hajózást segítő funkcióját, de olyan környezetet alakítanak ki, ami lehetőséget teremt a halivadékok számára a túléléshez. Most ugyanis az intenzívebb hullámverés miatt tömegével sodródnak ki a part felé, ahonnan
nem tudnak visszatérni a vízbe.
Ez várhat a Dunára
A restauráció a Danube4All projekt keretében valósul meg, arra számítanak, hogy beavatkozásnak további előnyei is lesznek,
például nem szűkül tovább a főmeder,
és a változatosabbá váló áramlási viszonyoknak köszönhetően több halfajnak adhat majd otthont a folyó.
