Nagyobb a baj, mint hitték: több forrásból is terjedhet ez a pusztító hazai fertőzés

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem csak az amerikai kabóca terjesztheti az aranyszínű sárgaság nevű betegséget a hazai szőlőültetvényeken. A problémát még tovább növeli, hogy a fertőzés már más növényeket is elért.

Mint arról a Dívány is írt, miután néhány nappal ezelőtt két újabb térségben azonosították a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Grapevine flavescence dorée-t (FD), a kórokozó ezzel már 22 magyar borvidék közül 17-ben van jelen. Tarsoly Róbert borász, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádióban azonban ma már arról beszélt, hogy azt gyanítják:

a kórt az amerikai szőlőkabócán kívül más fajok is terjeszthetik. 

Nem tudni, mi okozhatja még a hazai fertőzést

A szakértő szerint egyelőre nem pontosan ismerik a kórokozó életmódját, ahogyan a szőlővel való kapcsolatát sem. Mint mondta, éppen ezért a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladatnak a nagyon alapos felderítő munkát tartja az érintett hegyközség, borvidék vagy település területén.

A hazai borvidékek zöme érintett a fertőzésben: Zalában súlyos a helyzet

Tarsoly Róbert szerint

Idézőjel ikon

minden fertőzött tőkét fe kell tárni, majd azokat azonnal meg kell semmisíteni, elégetni, hozzátéve: a védekezés másik kulcseleme a terjesztő rovar, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés.

Mint írják, Zalában már óriási a kár: a borvidék több mint 90 százaléka fertőzött, Zalaszentgrót határában már nem volt egyetlen egészségesnek látszó tőke sem.

Több nehézséggel is szembesülnek a borászok

A borászok attól tartanak, hogy az aranyszínű sárgaság a filoxériajárványéhoz hasonló pusztítást okoz. Ez többek között azért is valós félelmük, mert a szőlőkabóca számára rendkívül kedvezőek az ökológiai feltételek, a szaporodásának megfékezése azért is nehéz. Mindemellett a betegséget okozó fitoplazma nemcsak az ültetvényeken belül, hanem azokon kívül is terjed, ráadásul komoly kockázatot jelentenek a Magyarország-szerte megtalálható, elhagyott szőlőültetvények is. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kórokozót olyan más növényfajok is hordozhatják, mint a bálványfa, az iszalag vagy az éger.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.