A törpeharcsa tüskéje méreganyaggal telt, duzzanatot, bőrpírt és rosszullétet is okozhat, érdemes igencsak vigyázni vele. A Tisza Horgászegyesület tett közzé figyelemfelhívó képet.
Amint arról a Pecaverzum.hu beszámolt, még a cipőkön is áthatolhat az apró, invazív hal tüskéje. A vélhetően külföldön készült röntgenfelvételen egy gumicsizmán keresztül állt a horgász lábába a szúrótüske.
A Tisza Horgászegyesület csak annyit fűzött a képhez, hogy „Csak óvatosan!". Aki már akasztott le horogról törpeharcsát, az biztosan tudja, mennyire szúrós a csúszós testű hal tüskéje. A veszélyes, kemény szúrószervek ugyanis nemcsak mechanikai sérülést okoznak, de egy méreganyag miatt (egy fehérjealapú toxint tartalmaz a tüske) helyi szöveti károsodással is jár a szúrása.
Ezért veszélyes a törpeharcsa
„A törpeharcsa mellúszóján és hátúszóján találhatók az éles, csontos tüskék, amelyeket a szaknyelv tüskés úszósugárnak nevez. Ezek védekezésre szolgálnak, de egy óvatlan mozdulat esetén fájdalmas, akár mély szúrást is okozhatnak. Szinte minden horgász érzett már ilyet. A fotó látványosan szemlélteti, milyen kellemetlen balesethez vezethet, ha a horgász nem elég óvatos a törpékkel" − összegezte a Pecaverzum.
A törpeharcsa szúrása azonnali, éles fájdalommal jár, a szúrás mélységétől és a szervezetbe került méreagnyag mennyiségétől függően jelentkezhet éles, lüktető fájdalom, bőrpír, duzzanat a szúrás helye körü, de akár
zsibbadás, hányinger, szédülés is.
Fontos a seb gyors és szakszerű kezelése, a tüskét, ha beletört, el kell távolítani, a sebet pedig haladéktalanul, szappannal, fertőtlenítővel megtisztítani. Segít a méreg távozásában a forró víz is.
A fájdalmat gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítókkal is kezelhetjük.
A törpeharcsa nem kívánatos vendégünk
A törpeharcsa tájidegen, invazív vízi állatunk, mely Angliából és Németországból került még 1904-ben a magyar vizekbe, eredetileg Amerikában őshonos faj. A Balatonba szervezetten telepítették, de folyóinkban is megtalálható. Az állóvizek mellett a
a növényzetben gazdag sekély állóvizeket, valamint az iszapos fenekű holtágakat is kedveli.
Természetes ellenségei képtelenek kordában tartani szaporodását, a törpeharcsa azonban más halak ivadékaira és a békák ebihalaira is veszélyt jelentő ragadozó. Mivel már egészen kis méretű korukban képesek tüskéikkel a rablóhalak száját felsérteni, amelyik egyszer kóstolta, többé nem meri megenni. Gyérítésével egyes vizeinkben rendszeresen próbálkoznak, azonban állománya stabilnak mondható hazánkban. Húsa ehető, de tüskéi miatt érdemes óvatosnak lenni horgászata során.
